Klasszikus témákat kaptak történelemből a diákok, az atlasz sokat segíthet nekik

Klasszikus, a középszintű töriérettségihez passzoló esszéfeladatokat kaptak idén a diákok, akik a Kádár-korszakról, az athéni demokráciáról, a második ipari forradalomról és az Árpád-kor magyar történelemről is írhattak esszét a vizsga második részében.

  • Eduline

Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.

A középszintű töriérettségi második részében négy esszéfeladatot kapnak a diákok: ezek közül kettő 1849 előtti, kettő 1849 utáni téma, kettő a magyar, kettő az egyetemes történelem egy-egy korszakához kapcsolódik. A vizsgázóknak a négy téma közül csak kettőt kell kidolgozniuk: egy magyar és egy egyetemes történelmi témát, de a választáskor figyelniük kell arra is, hogy ha a magyar témájuk 1849 előtti korszakról szól, akkor a másik esszének mindenképpen az 1849 utáni korszakot kell feldolgoznia - és fordítva.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár azt mondta, a Kádár-korszakot nem olyan régen tanulták a középiskolások, az még frissen élhet az emlékezetükben, így elképzelhető, hogy a többség azt választja majd. Igaz, ennek az esszéfeladatnak a „párja” is jó választás lehet, ha valaki a megadott források alapján dönt. Az Árpád-kori témához ugyanis jól lehet használni a feladatsorban szereplő forrásokat is, ráadásul az atlaszban is hasznos információkat lehet találni hozzá.

A történelemtanár szerint szinte biztos, hogy a 180 perc elegendő lesz a teljes feladatsor megoldására.

A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.