Klasszikus témákat kaptak történelemből a diákok, az atlasz sokat segíthet nekik

Klasszikus, a középszintű töriérettségihez passzoló esszéfeladatokat kaptak idén a diákok, akik a Kádár-korszakról, az athéni demokráciáról, a második ipari forradalomról és az Árpád-kor magyar történelemről is írhattak esszét a vizsga második részében.

  • Eduline

Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.

A középszintű töriérettségi második részében négy esszéfeladatot kapnak a diákok: ezek közül kettő 1849 előtti, kettő 1849 utáni téma, kettő a magyar, kettő az egyetemes történelem egy-egy korszakához kapcsolódik. A vizsgázóknak a négy téma közül csak kettőt kell kidolgozniuk: egy magyar és egy egyetemes történelmi témát, de a választáskor figyelniük kell arra is, hogy ha a magyar témájuk 1849 előtti korszakról szól, akkor a másik esszének mindenképpen az 1849 utáni korszakot kell feldolgoznia - és fordítva.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár azt mondta, a Kádár-korszakot nem olyan régen tanulták a középiskolások, az még frissen élhet az emlékezetükben, így elképzelhető, hogy a többség azt választja majd. Igaz, ennek az esszéfeladatnak a „párja” is jó választás lehet, ha valaki a megadott források alapján dönt. Az Árpád-kori témához ugyanis jól lehet használni a feladatsorban szereplő forrásokat is, ráadásul az atlaszban is hasznos információkat lehet találni hozzá.

A történelemtanár szerint szinte biztos, hogy a 180 perc elegendő lesz a teljes feladatsor megoldására.

A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.