Az új autók értékcsökkenéséről, iskolai fiú-lány arányokról, szőlőtermesztésről is kaptak szöveges feladatot a matekból középszinten érettségizők a vizsga második részében. A feladatok megoldásához szükségük lesz a térgeometriai tudásukra, foglalkozniuk kell halmazokkal, és jó néhány statisztikai fogalmat is ismerniük kell.
A második vizsgarész megoldására 135 percet kapnak a diákok, az időt szabadon oszthatják be. Ez a rész ugyanis további két részből áll. Az „A” részben három, egyenként 9-14 pontos feladatot kell megoldani, ezek több részkérdésből állnak.
A II. „B” rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választani és megoldani – az értékeléskor csak ezt a két feladatot veszik figyelembe. Ezek összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.
A vizsgakövetelmények egyébként meghatározzák a különböző témakörökhöz kapcsolódó feladatok arányát. A teljes feladatsor nagyjából 25 százaléka foglalkozik a geometriával, koordinátageometriával, a trigonometriával, ugyanennyi feladat az algebrával, számelmélettel. A gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok témakörhöz tartozik a kérdések 20 százaléka. A feladatok 15 százalékának megoldásához a függvényeket, az analízis elemeit kell használni, újabb 15 százalékhoz pedig a valószínűségszámítást, a statisztikát.
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
