Használt autókról és iskolai fiú-lány arányokról szólnak a matekérettségi hosszú feladatai

Az új autók értékcsökkenéséről, iskolai fiú-lány arányokról, szőlőtermesztésről is kaptak szöveges feladatot a matekból középszinten érettségizők a vizsga második részében. A feladatok megoldásához szükségük lesz a térgeometriai tudásukra, foglalkozniuk kell halmazokkal, és jó néhány statisztikai fogalmat is ismerniük kell.

  • Eduline

A második vizsgarész megoldására 135 percet kapnak a diákok, az időt szabadon oszthatják be. Ez a rész ugyanis további két részből áll. Az „A” részben három, egyenként 9-14 pontos feladatot kell megoldani, ezek több részkérdésből állnak.

A II. „B” rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választani és megoldani – az értékeléskor csak ezt a két feladatot veszik figyelembe. Ezek összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.

A vizsgakövetelmények egyébként meghatározzák a különböző témakörökhöz kapcsolódó feladatok arányát. A teljes feladatsor nagyjából 25 százaléka foglalkozik a geometriával, koordinátageometriával, a trigonometriával, ugyanennyi feladat az algebrával, számelmélettel. A gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok témakörhöz tartozik a kérdések 20 százaléka. A feladatok 15 százalékának megoldásához a függvényeket, az analízis elemeit kell használni, újabb 15 százalékhoz pedig a valószínűségszámítást, a statisztikát.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.