Túlságosan tantárgy- és iskolacentrikus – mondta az Eduline-nak a középszintű magyarérettségi első részének feladatairól a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki szerint a szövegértési feladatsorban vannak ugyan pontatlan részek, de összességében a teszt a tavalyinál igényesebb, több részképességet mér. A Szabó Magda-novellát szerencsés választásnak tartja, az összehasonlító elemzést azonban valószínűleg az eddiginél is kevesebb diák választotta.
Már elérhető a magyarérettségi hivatalos megoldása, az Oktatási Hivatal által közzétett középszintű javítási útmutatót itt, az emelt szintű megoldásokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.
Arató László szerint A magyar szókincstár előszava terjedelmében és jellegében is megfelelő szöveg, nem okozhatott különösebb nehézséget az érettségizőknek. „A feladatok elég változatosak, a tavalyinál valamivel igényesebb, egy kicsit többféle képességet mérő feladatsorról van szó. Ugyanakkor van két-három olyan részfeladat, amely pontatlan vagy egyenesen megoldhatatlan” – magyarázza az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskolájának és Gyakorló Gimnázium vezetőtanára, példaként a 6. és a 7. feladat egy-egy pontját említi.
Az érvelő feladattal már több a probléma – teszi hozzá. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszinten vizsgázóknak arról a kérdésről kellett gondolkodniuk, hogy „szükséges-e a digitális civilizáció világában a kötelező, iskolai memoriterek elsajátítása, hasznos tudást ad-e a diákoknak a szépirodalmi szöveg(részlet)ek ismerete”.
„Az érettségin azt kérni, hogy vagy a memoriterek ellen, vagy mellette érveljen valaki, álságos. Nem nagyon tudok elképzelni olyan diákot, aki az érettségin a memoriterek ellen érvelne, ez nem túl életszerű. A témához megadott Nagy László-szöveg ráadásul túlbonyolított, túlterhelt, nem könnyű felhasználni az érvelésben. Ennél szerencsésebben is lehetett volna szöveget választani, ez nem segít a diákoknak, inkább megnehezíti a dolgukat” – mondja, hozzátéve: ettől eltekintve ez a feladat is megoldható, könnyen lehetett érveket gyűjteni a memoriterek mellett.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a gyakorlati szövegalkotás (a diákoknak az iskolai kirándulások időpontjáról kellett egy diákparlamenti hozzászólást írni) is rendben van. A középszintű magyarérettségi első részéből azonban – teszi hozzá – teljes egészében hiányzik a nyitás a tágabb mindennapi világ, az ott szükséges kommunikációs tudás felé, túlságosan tantárgy- és iskolacentrikus.
„Annyiban mutat a feladatsor a jövő – számomra igen ellenszenves – érettségije felé, és annyiban távolodik az eredeti kompetenciamérő érettségi szellemétől, hogy a feladatok témája az iskolára, a magyar nyelv és irodalom tárgyra szűkült. Nincs benne az élet, a felnőtt problémák világa, a mindennapok dilemmái és feladatai közötti eligazodás, vagyis az, amivel például a PISA-felmérés is foglalkozik” – magyarázza.
Még kevesebben fogják választani az összehasonlító elemzést
A Szabó Magda-novella elemzéséről azt mondja, szerencsés a műválasztás, „nem régi szöveg, női szerző, átfogható terjedelmű”. „Könnyen olvasható, de van benne értelmezési feladat, annyiban ideális, hogy mindenki el tudja olvasni, és valamilyen szinten mindenki érti, de igenis kell gondolkodni az értelmezésén. A szempontok megfogalmazása nem igazán jó – négy szempont van benne, ebből kettő megfogalmazása nem túl szerencsés” – teszi hozzá.
Összehasonlító elemzést idén Janus Pannonius Búcsú Váradtól és Juhász Gyula Várad című művéről lehetett írni. „Ezt a feladatot talán az eddigieknél is kevesebben fogják választani. A feladat megfogalmazása nem túl jó, utat ad annak, amire a gyerekek amúgy is hajlamosak, hogy a két verset külön elemzik, aztán röviden összevetik” – mondta, hozzátéve: a Juhász Gyula-vers elemzéséhez irodalomtörténeti-életrajzi ismeretek is kellettek.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
