Itt a friss lista: erre a 10 egyetemi karra próbál bejutni idén a legtöbb felvételiző

A BGE pénzügyi-számviteli karára jelentkezett idén a legtöbb felvételiző, több mint hétezren próbálnak bejutni valamelyik szakra, közülük 2700-an első helyen jelölték meg a gazdasági egyetem legnagyobb karát.

  • Eduline

Múlt csütörtökön hozták nyilvánosságra a 2022-es felvételi statisztikákat – egy korábbi cikkben már megmutattuk a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemek és főiskolák, valamint alap- és osztatlan szakok listáját, ma pedig azt nézzük meg, melyik a legnépszerűbb egyetemi kar 2022-ben.

Mutatjuk a 10-es listát:

  1. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar (jelentkezők száma: 7007, elsőhelyes jelentkezők száma: 2763)
  2. Budapesti Corvinus Egyetem (jelentkezők száma: 6479, elsőhelyes jelentkezők száma: 4238, megjegyzés: a Corvinus 2020 elején megszüntette a kari struktúrát)
  3. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (jelentkezők száma: 6125, elsőhelyes jelentkezők száma: 1921)
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (jelentkezők száma: 5971, elsőhelyes jelentkezők száma: 2586)
  5. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar (jelentkezők száma: 5894, elsőhelyes jelentkezők száma: 2022)
  6. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (jelentkezők száma: 5490, elsőhelyes jelentkezők száma: 2633)
  7. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (jelentkezők száma: 5433, elsőhelyes jelentkezők száma: 2681)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (jelentkezők száma: 4873, elsőhelyes jelentkezők száma: 1794)
  9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (jelentkezők száma: 4372, elsőhelyes jelentkezők száma: 1211)
  10. Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (jelentkezők száma: 3900, elsőhelyes jelentkezők száma: 1601)

A 2022-es felvételi statisztikákról itt olvashattok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna