Ez a tíz legnépszerűbb szak a 2022-es felvételin: tarolnak a gazdasági képzések

Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pszichológia – ez a 2022-es felvételi három legnépszerűbb alapszakja. Nyilvánosságra hozták a jelentkezési statisztikákat, idén összesen 99 192-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára.

  • Csik Veronika

Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2022-ben összesen 10 302-en jelentkeztek erre a képzésre, közülük több mint 8693-an állami ösztöndíjas formában kezdenék el az egyetemet. A második legnépszerűbb alapszak idén is a kereskedelem és marketing 6720 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5747 felvételizővel.

A 2022-es top15-ös lista a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésekkel:

  1. gazdálkodási és menedzsment (10 302)
  2. kereskedelem és marketing (6720)
  3. pszichológia (5747)
  4. jogász (5078)
  5. mérnökinformatikus (5069)
  6. ápolás és betegellátás (4981)
  7. nemzetközi gazdálkodás (3907)
  8. pénzügy és számvitel (3880)
  9. kommunikáció- és médiatudomány (3801)
  10. programtervező informatikus (3723)
  11. gazdaságinformatikus (3276)
  12. osztatlan tanári képzés (3215)
  13. turizmus-vendéglátás (3096)
  14. gépészmérnöki (3089)
  15. általános orvos (3051)

Érdekesség, hogy második éve nincs a top10-ben a turizmus-vendéglátás - jelenleg csak a tizenharmadik legkeresettebb szak -, pedig a járvány előtt nagyon sok jelentkezőt vonzott. Éppen kicsúszott a tízes listából az osztatlan tanári képzés is (3215 jelentkezővel), ez azonban kisebb siker, ugyanis a pedagógiai képzésekre jelentkezők száma évről évre komolyan csökken. A nemzetközi tanulmányok, amely korábban szintén a legtöbb jelentkezőt vonzó szakok közé tartozott, jelenleg a tizenhatodik 2816 jelentkezővel.

A legnépszerűbb egyetemek listáját itt nézhetitek meg, a korábbi évek statisztikáiról pedig itt találtok egy látványos grafikont.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.