Fontos kérdésre válaszolunk: fel kell-e töltenetek nyelvvizsga-bizonyítványotok másolatát az E-felvételi rendszerébe?
Ha már korábban nyelvvizsgáztatok, akkor február 15-ig kellett rögzítenetek bizonyítványotok adatait az E-felvételiben (és feltöltenetek a másolatát, ha 2003. január 1. előtt vizsgáztatok). Azonban ha a jelentkezési határidő után szerzitek meg a nyelvvizsgát, érdemes tudni, hogy a bizonyítvány másolatát
nem kell feltöltenetek
azt az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-adatbázisból ellenőrzi. Nyelvvizsgátok adatait azonban mindenképpen kötelező megadnotok az E-felvételiben., különben nem kaptok érte többletpontokat.
Hány többletpont jár a nyelvvizsgáért?
Ahogy arról már többször is írtunk, a felvételin a nyelvtudásért akkor is csak 40 pont jár, ha két középfokú nyelvvizsgátok van, ami darabonként 28 pontot érne. És akkor is, ha két felsőfokú vizsgátok van. Az is fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adhatnak többletpontot.
Mit kell tudni a külföldi nyelvvizsgákról?
A külföldi nyelvvizsgát honosíttatni kell, ennek részleteiről ide kattintva olvashattok. Van azonban néhány olyan vizsgaközpont, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyen a Cambridge Assessment English (ha a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki) vagy a Goethe Institut (ha a nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek).
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
