Bár reméljük, senki nem a kettest célozza meg az érettségin, azért összeszedtük, hogyan ugorhatjátok meg 2022-ben a legalsó szintet az érettségin.
Azt már korábban összeszedtük, idén hány százalékot kell elérnetek a közép- vagy emelt szintű vizsgákon a jobb jegyekért, ezt itt nézhetitek meg. Most azt szedjük össze, mi kell a ketteshez.
Középszinten alapszabály, hogy ha egy tárgy több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy legalább kettest kaphassatok - áll az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójában. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátok elégtelen lesz.
Az is fontos, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgarészre is külön pontszámokat kaptok, ezeket összeadják, és így határozzák majd meg a teljes vizsgátok százalékos eredményét. Tehát, ha az írásbelin megvan a tizenkét százalék, mehettek szóbelizni, ahol javíthattok. Ha a kettővel együtt eléritek a 25 százalékot, akkor megvan a kettes, ha ezt nem éritek el, akkor a vizsga elégtelen lesz.
Emelt szinten is él a szabály: minden vizsgarészen el kell érni a legalább 12 százalékos eredményt, hogy egyáltalán kettesről beszélhessünk, azonban az is nagyon fontos, hogy a ketteshez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25 százalékot.
Mi a helyzet a nyelvi érettségikkel?
Az idegen nyelvi érettségi közép- és emelt szinten is öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot ahhoz, hogy legalább kettest kaphassatok.
A pontszámításról itt olvashattok el mindent. Azt, hogy a különböző szakokon milyen tárgyakat fogadnak el, itt nézhetitek meg. Vannak azonban olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak, ezeknek a listáját itt találjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
