Érettségi 2022-ben: hány százaléktól van meg a kettes?

Bár reméljük, senki nem a kettest célozza meg az érettségin, azért összeszedtük, hogyan ugorhatjátok meg 2022-ben a legalsó szintet az érettségin.

  • Csik Veronika

Azt már korábban összeszedtük, idén hány százalékot kell elérnetek a közép- vagy emelt szintű vizsgákon a jobb jegyekért, ezt itt nézhetitek meg. Most azt szedjük össze, mi kell a ketteshez.

Középszinten alapszabály, hogy ha egy tárgy több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy legalább kettest kaphassatok - áll az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójában. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátok elégtelen lesz.

Az is fontos, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgarészre is külön pontszámokat kaptok, ezeket összeadják, és így határozzák majd meg a teljes vizsgátok százalékos eredményét. Tehát, ha az írásbelin megvan a tizenkét százalék, mehettek szóbelizni, ahol javíthattok. Ha a kettővel együtt eléritek a 25 százalékot, akkor megvan a kettes, ha ezt nem éritek el, akkor a vizsga elégtelen lesz.

Emelt szinten is él a szabály: minden vizsgarészen el kell érni a legalább 12 százalékos eredményt, hogy egyáltalán kettesről beszélhessünk, azonban az is nagyon fontos, hogy a ketteshez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25 százalékot.

Mi a helyzet a nyelvi érettségikkel?

Az idegen nyelvi érettségi közép- és emelt szinten is öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot ahhoz, hogy legalább kettest kaphassatok.

A pontszámításról itt olvashattok el mindent. Azt, hogy a különböző szakokon milyen tárgyakat fogadnak el, itt nézhetitek meg. Vannak azonban olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak, ezeknek a listáját itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.