Érettségi 2022-ben: hány százaléktól van meg a kettes?

Bár reméljük, senki nem a kettest célozza meg az érettségin, azért összeszedtük, hogyan ugorhatjátok meg 2022-ben a legalsó szintet az érettségin.

  • Csik Veronika

Azt már korábban összeszedtük, idén hány százalékot kell elérnetek a közép- vagy emelt szintű vizsgákon a jobb jegyekért, ezt itt nézhetitek meg. Most azt szedjük össze, mi kell a ketteshez.

Középszinten alapszabály, hogy ha egy tárgy több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy legalább kettest kaphassatok - áll az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójában. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátok elégtelen lesz.

Az is fontos, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgarészre is külön pontszámokat kaptok, ezeket összeadják, és így határozzák majd meg a teljes vizsgátok százalékos eredményét. Tehát, ha az írásbelin megvan a tizenkét százalék, mehettek szóbelizni, ahol javíthattok. Ha a kettővel együtt eléritek a 25 százalékot, akkor megvan a kettes, ha ezt nem éritek el, akkor a vizsga elégtelen lesz.

Emelt szinten is él a szabály: minden vizsgarészen el kell érni a legalább 12 százalékos eredményt, hogy egyáltalán kettesről beszélhessünk, azonban az is nagyon fontos, hogy a ketteshez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25 százalékot.

Mi a helyzet a nyelvi érettségikkel?

Az idegen nyelvi érettségi közép- és emelt szinten is öt vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség), és mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot ahhoz, hogy legalább kettest kaphassatok.

A pontszámításról itt olvashattok el mindent. Azt, hogy a különböző szakokon milyen tárgyakat fogadnak el, itt nézhetitek meg. Vannak azonban olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak, ezeknek a listáját itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.