Pontszámítási szabályok: ezekre a tárgyakra kell rágyúrni az év végéig, ha felvételiztek

Összeszedtük, milyen középiskolai eredmények számítanak a felsőoktatási felvételin. Mutatjuk a tantárgylistát.

  • Csik Veronika

A tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolában megszerzett eredményeket számítják be, vagyis a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményeit - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató. A következő öt tantárgy utolsó két tanult év végi osztályzatait kell összeadni:

  1. magyar nyelv és irodalom (évenként a két osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
  2. történelem,
  3. matematika,
  4. legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  5. egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.

Hogyan működik a pontszámítás?

Kétféleképpen lehet a felvételi pontokat kiszámítani. Az első: az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik, népszerű nevén a duplázás, az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont) - így szintén elérhető a maximális 500 pont. Az utóbbiról itt írtunk le mindent. Ha egy kicsit matekoznátok a pontokkal, akkora pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

Az összes pontszámítási szabályt és részletet itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.