Több, mint 30 érettségi feladatlap a felkészüléshez, amit nem találtok meg az OH oldalán

Előfordulhat, hogy az utóbbi hetekben már az iskolában is bele-belefutnak a korábbi évek érettségi feladatsoraiba azok, akik idén vizsgáznak. Most mutatunk pár olyan gyakorló feladatsort, amivel szinte biztos, hogy nem találkoztatok még.

  • Eduline

Ha már az összes feladatsort megoldottátok a korábbi évekből, akkor érdemes lehet a Studium Generale (SG) próbaérettségijei közül válogatnotok. Az SG a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségifelkészítő-csapata, minden évben közép- és emelt szinten is összeállít feladatsorokat matekból, töriből és közgazdaságtanból is.

Bár ezek nem hivatalos érettségi feladatsorok, a feladatok teljesen úgy vannak összeállítva, mint azok, amiket májusban vagy az őszi vizsgaidőszakban a hivatalos érettségiken kaptok. Nyilván a tökéletes gyakorláshoz az is kell, hogy ezeket a feladatsorokat is úgy oldjátok meg - puskázás, Facebook és Insta nélkül -, ahogy majd élesben is meg kell oldanotok.

Az SG feladatlapjait itt éritek el.

Kipróbálnátok magatokat élesben is?

Mázlitok van, idén is lesz próbaérettségi, méghozzá most szombaton. Szerencsére még a jelentkezésről sem késtetek le. Az idei esemény is ingyenes, azonban a jelentkezés regisztrációhoz kötött, így nincs más dolgotok, mint kitölteni a következő űrlapot 2022. február 16. (szerda) 23:59-ig, és február 19-én szombaton elmenni a kijelölt helyre vagy elkezdeni az online feladatlapot.

Hol vizsgázhattok?

A 2022-es próbaérettségit személyesen a Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve online formában bárhonnan megírhatjátok. Élőben két sávban, február 19-én szombaton, 9-13 és 14-18 óra között írhatják meg a feladatsort a jelentkezők - mondták az Eduline-nak a szervezők. Az online vizsgát íróknak az egész hétvége rendelkezésére áll majd, viszont tudnotok kell, hogy ezeket nem fogják a szervezők kijavítani - ti ellenőrizhetitek majd a feladatok megoldását a próbaérettségi hétvégéjén az Eduline-on.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.