Előfordulhat, hogy az utóbbi hetekben már az iskolában is bele-belefutnak a korábbi évek érettségi feladatsoraiba azok, akik idén vizsgáznak. Most mutatunk pár olyan gyakorló feladatsort, amivel szinte biztos, hogy nem találkoztatok még.
Ha már az összes feladatsort megoldottátok a korábbi évekből, akkor érdemes lehet a Studium Generale (SG) próbaérettségijei közül válogatnotok. Az SG a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségifelkészítő-csapata, minden évben közép- és emelt szinten is összeállít feladatsorokat matekból, töriből és közgazdaságtanból is.
Bár ezek nem hivatalos érettségi feladatsorok, a feladatok teljesen úgy vannak összeállítva, mint azok, amiket májusban vagy az őszi vizsgaidőszakban a hivatalos érettségiken kaptok. Nyilván a tökéletes gyakorláshoz az is kell, hogy ezeket a feladatsorokat is úgy oldjátok meg - puskázás, Facebook és Insta nélkül -, ahogy majd élesben is meg kell oldanotok.
Az SG feladatlapjait itt éritek el.
Kipróbálnátok magatokat élesben is?
Mázlitok van, idén is lesz próbaérettségi, méghozzá most szombaton. Szerencsére még a jelentkezésről sem késtetek le. Az idei esemény is ingyenes, azonban a jelentkezés regisztrációhoz kötött, így nincs más dolgotok, mint kitölteni a következő űrlapot 2022. február 16. (szerda) 23:59-ig, és február 19-én szombaton elmenni a kijelölt helyre vagy elkezdeni az online feladatlapot.
Hol vizsgázhattok?
A 2022-es próbaérettségit személyesen a Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve online formában bárhonnan megírhatjátok. Élőben két sávban, február 19-én szombaton, 9-13 és 14-18 óra között írhatják meg a feladatsort a jelentkezők - mondták az Eduline-nak a szervezők. Az online vizsgát íróknak az egész hétvége rendelkezésére áll majd, viszont tudnotok kell, hogy ezeket nem fogják a szervezők kijavítani - ti ellenőrizhetitek majd a feladatok megoldását a próbaérettségi hétvégéjén az Eduline-on.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
