Érettségi 2022: így osztályozzák az idei vizsgákat közép- és emelt szinten

Hány százalékot kell elérnetek 2021-ben a közép-, illetve az emelt szintű érettségi vizsgákon a ketteshez vagy az ötöshöz? Vajon idén lesznek szóbeli vizsgák is? Elhoztuk a válaszokat.

  • Eduline

A közép- és az emelt szintű érettségin is legalább 25 százalékos eredmény kell ahhoz, hogy meglegyen a kettes.

Középszinten így kalkulálhattok a százalékokkal és a jegyekkel:

  • 80–100 százalék: jeles
  • 60–79 százalék: jó
  • 40–59 százalék: közepes
  • 25–39 százalék: elégséges
  • 0–24 százalék: elégtelen

Az emelt szintű érettségin máshol húzták meg az ötös, a négyes, a hármas és a kettes határait:

  • 60–100 százalék: jeles
  • 47–59 százalék: jó
  • 33–46 százalék: közepes 
  • 25–32 százalék: elégséges
  • 0–24 százalék: elégtelen

Fontos, hogy a ketteshez minden vizsgarészben el kell érni legalább 12 százalékot (vagyis az írásbelin és a szóbelin is). A középszintű matek- és a középszintű digitális kultúra érettségin alapesetben nincs szóbeli, de ha egy diák 12 százaléknál többet, de 25 százaléknál kevesebbet ért el az írásbeli/gyakorlati vizsgán, szóbeliznie kell.

Idén lesz szóbeli érettségi? 

Két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat - ez derül ki abból a szűkszavú válaszból, amelyet az Oktatási Hivatal küldött kérdésünkre. 2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban - omikron ide vagy oda - visszaállhat a korábbi vizsgarend. Közben egy végzős osztály petíciót indított a szóbelik törléséért, eddig több mint 13 ezren csatlakoztak hozzájuk - sőt, nyílt levélben kérik a kormányt, ne szervezzenek idén sem szóbeliket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.