Felvételi pontszámítás: mutatjuk, mire kaphattok esélyegyenlőségi többletpontot

Összegyűjtöttük, milyen jogcímen hány többletpontot szerezhettek az egyetemi-főiskolai felvételin.

  • Eduline

Az egyetemi jelentkezéskor esélyegyenlőség jogcímen 40 többletpont jár annak a felvételizőnek, aki hátrányos helyzetű, fogyatékossággal él vagy gyermeket nevel. Fontos azonban tudnotok, hogy azokon a szakokon nem jár esélyegyenlőségi pluszpont, ahol kizárólag a gyakorlati vizsga alapján rangsorolják a jelentkezőket - ilyenek a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az edző és a szakoktató alapszak, a művészeti tanárképzés.

Hátrányos helyzet

A hátrányos helyzet igazolását a jegyző állítja ki, ha a jelentkező gyermekvédelmi támogatásra jogosult, alacsony a szülők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsága, vagy "elégtelen lakókörnyezetben vagy lakáskörülmények" között él.

Fogyatékosság

Fogyatékossággal élőnek azok a jelentkezők számítanak, akik mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), autizmus spektrum zavarral, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek - írja a felvételi tájékoztató.

A fogyatékosságot, sajátos nevelési igényt részletes szakértői véleménnyel kell igazolni. Ugyanakkor tartós vagy krónikus betegségek miatt - mint a cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia - nem kaphattok többletpontot.

Gyermekgondozás

Gyermekgondozásért többletpont jár annak a jelentkezőnek, aki a jelentkezési ideje alatt fizetés nélküli szabadságon van, ezzel párhuzamosan CSED-et, ÖD-t, GYES-t, GYET-et vagy GYED-et kap, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt veszi igénybe. Azok is megkapják a 40 pluszpontot, akik CSED-et, örökbefogadói díjat, gyermekgondozást segítő ellátást (GYES), gyermeknevelési támogatást (GYET), gyermekgondozási díjat (GYED) vagy GYOD-ot, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjat vagy távolléti díjat kapnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.