Változtak a külföldön továbbtanuló magyar diákok tervei, Anglia helyett Hollandia lett a befutó

Bár a külföldön továbbtanulók száma az utóbbi években kissé visszaesett – nagyrészt a járványhelyzet miatt –, az évek óta jellemző tendenciák nem változtak. Még mindig a vezető gimnáziumok legjobb teljesítményű diákjai közül jelentkeznek a legtöbben külföldi egyetemekre, az idei nemzetközi diákolimpiák, tudományos világversenyek magyar érmesei közül kifejezetten sokan említettek brit, holland és német egyetemet, amikor továbbtanulási terveikről kérdezték őket. 2021-ben a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium és a Milestone Intézet is felkerült a The Telegraph rangsorára, amelyen azok a „külföldi” iskolák szerepelnek, ahonnan a legtöbb diák jut be a két legnevesebb brit felsőoktatási intézmény, az Oxford és a Cambridge képzéseire.

A lelkesedés nem csökken. A HVG kérdésére az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) azt mondták, a 2020 tavaszán érettségizett diákok 37 százaléka tanult tovább külföldi felsőoktatási intézményben, a 2021-ben végzetteknek pedig a 49 százaléka kezd külföldön idén szeptemberben. A BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban a diákok 43 százaléka döntött ugyanígy, de van olyan vezető budapesti gimnázium, ahol a 35 fős végzős osztályból tizenhatan külföldi egyetemet céloztak meg, az egész évfolyamból pedig huszonkilencen költöznek ősszel másik országba. Az iskolákból sokan mennek Cambridge-be és más brit intézménybe, az Egyesült Államokba, Dániába vagy Németországba, de az utóbbi években nagyon sok diák választotta Hollandiát is.

Hollandia nem véletlenül került fel a külföldi továbbtanulást tervezők térképére. A hivatalos adatok szerint idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett brit egyetemekre a januári határidőig: a tavalyi 1030-hoz képes csak 430-an. Nemcsak a magyarok száma esett vissza, hanem az EU-ból oda érkező összes jelentkezés száma is, méghozzá 40 százalékkal.

Az elemzések szerint a visszaesésnek három fő oka lehet: a megnövekedett tandíj, a diákhitel-lehetőség elvesztése és a kötelező diákvízum. Vagyis a Brexit. Miután az Egyesült Királyság 2020 végén elhagyta az Európai Uniót, a felsőoktatási szabályok is megváltoztak: a 2021/2022-es tanévtől az EU országaiból érkező elsőévesek már nem kapnak tandíjkedvezményt, ráadásul a brit diákhitelt sem vehetik fel. Míg a kedvezményes tandíj egy alapszakon 9000-9250 font, vagyis legalább 3,5 millió forint volt, a jelenlegi rendszerben (egyetemektől függően) évi 10-26 ezer font, vagyis négy-tízmillió forint is lehet. Az eddig nagy kedvencnek számító Skóciában is megszűnt az ingyenes egyetemi képzés.

Eddig az Egyesült Királyság volt a külföldi továbbtanulást választó magyar diákok harmadik legkedveltebb célpontja, csak Ausztria és Németország előzte meg a népszerűségi listán. A 2018/2019-es tanévben már több mint 2300-an tanultak a szigetországban, 2019-ben pedig minden korábbinál többen, 1045-en jelentkeztek kinti BA- vagy BSc-képzésre, közülük 650 hallgatót fel is vettek.

Bár a koronavírus-járvány is alakított a külföldi egyetemek helyzetén, az utóbbi évek legnagyobb változását a Brexit-megállapodás hozta – mondta a HVG-nek Greskovits György, a Milestone Intézet oktatási igazgatója. A mostani helyzet több szempontból sem előnyös, az egyetemek ugyanis az EU-s kilépés és a járvány miatt sem tudtak gyorsan reagálni, ösztöndíjprogramokat létrehozni külföldi hallgatóiknak. Bár az előző tanévben a Milestone összes végzőse megjelölte a szigetország valamelyik egyetemét, a szakember úgy véli, Hollandia, Franciaország, Németország vagy éppen az Egyesült Államok és Kanada intézményeit is érdemes megcélozniuk azoknak, akik külföldre mennének tovább. Az amerikai és a kanadai felsőoktatás drága, de ösztöndíjakkal erősen támogatott, az európai országok egyetemei pedig már évek erősítik szerepüket a nemzetközi felsőoktatási piacon.

Pixabay

Tehát az elsődleges célpont Hollandia lett, az angolul beszélő felvételizők nagy része az Egyesült Királyság helyett a holland egyetemeket választja, amelyek egyébként is népszerűvé váltak az elmúlt években. A 2018/2019-es tanévben már több mint ezer magyar diák tanult kint, számuk azonban várhatóan idén ugrik majd meg igazán. A Brexittel járó nehézségek a külföldi továbbtanulástól nem vették el a középiskolások kedvét, egyszerűen úti célt változtattak. A szakemberek szerint amennyivel kevesebb magyar diák jelentkezett idén az Egyesült Királyságba, körülbelül annyival többen felvételiztek Hollandiába, ahol nagy választékban találnak angol nyelvű szakokat, megfizethető díjjal. A holland egyetemek államilag támogatott képzéseket is indítanak, sőt már angol nyelvű alapszakokra is lehet jelentkezni. Greskovits György szerint Hollandia egyetemei akár az angol topgárdában is elférnének, ez pedig nemcsak a minőségi felsőoktatást, hanem a diplomák értékét is jelzi.

A külföldi egyetemekre több út vezethet. Vannak olyan diákok, akik már az általános iskola után két tanítási nyelvű gimnáziumban tanulnak tovább, ahonnan – az idegen nyelven tanult tárgyaknak és a magas szintű nyelvtudásnak köszönhetően – könnyebb bejutni a külföldi egyetemekre, ha a diákok ilyen ambíciókkal érkeznek az intézménybe. Ezen kívül vannak olyan magyar gimnáziumok, amelyek már évek óta részt vesznek a nemzetköziérettségi-programban: a kétéves képzés végén nemzetközileg is elfogadott bizonyítványt kapnak a végzősök.  

Annak sem kell lemondania a külföldi továbbtanulásról, aki nem két tannyelvű vagy nemzetközi középiskolában tanul, ma már több intézményben kaphatnak szakmai segítséget – ilyen tehetséggondozó, pályaorientációs, felvételi-előkészítő munkát végez például a már említett Milestone Intézet és az Engame Akadémia is.

Persze maguk a gimnáziumok is próbálnak segíteni azoknak a diákoknak, akik nem az itthoni felsőoktatásban tervezik a karrierjüket – mondta a Milestone Intézet oktatási igazgatója. Greskovits György úgy látja, bár sok helyen még most is tabuként kezeik a külföldi továbbtanulást, és a tanárok egy része itthon tartaná a diákokat, az iskolák hozzáállása sokat változott az utóbbi években. Az is tény, hogy a középiskolai rangsorokon szereplő intézményekből könnyebben jutnak ki a diákok a külföldi egyetemekre, sok vezető gimnáziumban ugyanis az erőforráshiány és a leterheltség ellenére is hangsúlyt helyeznek a tehetséggondozásra.

A nyelvtudás és a tanulmányi eredmények mellett a felsőoktatási intézmények egy része a jelentkezők tanórán kívüli elfoglaltságaira is kíváncsi. A Milestone Intézet oktatási igazgatója szerint azok a diákok járnak sikerrel a nemzetközi továbbtanulásban, akik a gimnázium mellett olyan dologgal foglalkoznak, amiben el tudnak mélyülni és szenvedéllyel tudják végezni. A kiemelkedő tudományos teljesítmény, társadalmi hatást elérő projektek, kritikus és flexibilis gondolkodás és vitakultúra, sporteredmények – ezek mind „pluszpontokat” érhetnek a külföldi egyetemeken. Ráadásul a legtöbb intézmény motivációs levelet és tanári ajánlást is vár leendő hallgatóitól, az üres lapokat pedig kétségkívül könnyebben töltik meg azok, akik már középiskolásként különféle tudományos, szociális projektekhez, programokhoz csatlakoznak vagy éppen versenyszerűen sportolnak.

A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.