Szeptemberben még úgy tűnt, hogy az idei nyílt napokat megtarthatják az egyetemek és főiskolák, a koronavírus-fertőzöttek egyre magasabb száma miatt azonban a napokban több felsőoktatási intézményben döntöttek úgy, hogy lefújják a 2022-ben felvételizőknek szóló programokat, helyette online vagy hibrid megoldást választanak. Van, ahol Zoomon vagy Teamsen hallgathatják meg a tájékoztatókat a diákok, de akad olyan egyetem is, amely az Instagramon jelentkezik majd be.
„A járványügyi helyzetre való tekintettel a jelenléti nyílt nap elmarad!” – ezt közölte november elején Facebook-oldalán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Gyorsan reagáltak a romló járványügyi adatokra, és egy online felületre költöztették át az eseményt, amelyre lassan két hete lehet regisztrálni. A szervezők egyébként próbáltak minden programot „átmenteni”: az előadásokat többnyire Teamsen tartják meg, a hallgatóktól tematikus csetszobákban lehet kérdezni, de élőben is bejelentkeznek majd a campusról Zoomon, sőt az Építészmérnöki Kar oktatói és hallgatói Instagramon is aktívak lesznek.
Nem ez az első alkalom, hogy az utolsó pillanatokban kell lefújni a hagyományos nyílt napokat. A tavalyi tájékoztató előadásokat is csak online tarthatták meg az egyetemek és főiskolák, miután a koronavírus-járvány második hulláma miatt 2020. november elején bezártak a felsőoktatási intézmények és a kollégiumok, és mindenhol digitális oktatásra álltak át - a szokásos felsőoktatási vásárt, az Educatio kiállítást is online tartották meg januárban. Idén szeptenberben még úgy tűnt, az idei nyílt napokat rendben megtarthatják majd az intézmények, de a napokban több egyetem döntött úgy, hogy a koronavírus-fertőzöttek egyre növekvő száma miatt lefújják a rendezvényeket.
Több ezer diákot vártak volna a nyílt napokra
A Debreceni Egyetemen is ezen a héten jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt online tartják meg a DExpo nevű összegyetemi nyílt napot, amelyen minden évben több ezer középiskolás szokott részt venni. A rendezvényt már tavaly is kénytelenek voltak online megszervezni, idén is az egyetem Youtube-csatornáján mutatják majd be az egyetem tizennégy karát, a különböző szakokat, ösztöndíjakat, továbbtanulási lehetőségeket, a jövőre felvételizők pedig e-mailben tehetik fel a kérdéseiket.
„Nagyon sajnáljuk, hogy személyesen nem tudunk találkozni” – ezt már a Szegedi Tudományegyetem közleményében lehet olvasni, amelyet a szeged.hu idézett. Az intézmény azt írja, a növekvő esetszámok és a fokozódó járványhelyzet miatt döntöttek úgy, hogy a november 25-re tervezett nyílt napjuk elmarad, és későbbi időpontban, online tartják majd meg a tájékoztatókat. Pedig a rendezvény szervezői egyébként is szigorú járványügyi szabályokat hoztak: kötelezővé tették az előzetes regisztrációt és a maszkviselést, védettségi igazolvány is kellett volna a belépéshez, a kari előadásokat pedig eleve az online térbe tervezték.
Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is úgy döntöttek, hogy online tartják meg a december eleji nyílt napot. A középiskolások főként előadásokat és kisfilmeket nézhetnek meg az egyetemről, a képzésekről és a campusról, a tanszékek és intézetek külön-külön „Teams-szobákban” kapnak helyet. Az intézmény zenei intézete egyébként néhány nappal ezelőtt nyílt órákat is szervezett, de azokhoz is csak a Zoomon keresztül lehetett csatlakozni.
Hibrid, online, hagyományos
Az Állatorvostudományi Egyetem más megoldást választott. Az intézményben december elején tartanak nyílt napot és campustúrát, a tájékoztatókon azonban csak kétszáz diák vehet részt személyesen, a többiek online kapcsolódhatnak be a programba, ezért arra kérik a középiskolásokat, hogy előre regisztráljanak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is közzétette már a nyílt napok listáját, de ott is vegyes a kép. Van olyan kar – ilyen például a gazdaságtudományi –, ahol a tervek szerint hagyományos formában tartják meg a tájékoztatókat, és csak előzetes regisztrációt kérnek a résztvevőktől, máshol azonban kizárólag online programot szerveznek. Ilyen például az Informatikai Kar (ott egyébként is szigorúak a járványügyi szabályok, erről itt olvashattok), ahol előadások, workshopok és kerekasztal-beszélgetésekeis lesznek, de csak online. A Természettudományi Kar hibrid nyílt napot tervez, lesznek laborbejárások, mintaórák, a Gömb Aulában tartott programról pedig élőben jelentkeznek majd be, és a kar Youtube-csatornáján lehet követni a programot.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
