Egy nyomós ok, amiért érdemes már tizenegyedikben is figyelnetek a jó jegyekre

Még van egy-két évetek az érettségiig, de már most tudjátok, hogy egyetemen vagy főiskolán szeretnétek majd továbbtanulni? Akkor jobb, ha már most sem veszitek lazán a tanulást. Mutatjuk, hogy miért.

  • Csik Veronika

A felsőoktatási felvételin összesen 500 pontot gyűjthettek majd, amiből 100 pont a középiskolai eredményeitekből áll össze. Méghozzá úgy, hogy az öt fő tantárgyból kapott utolsó két év végi érdemjegyeiteket kell összeadni, majd kettővel megszorozni.

Az öt fő tárgy közé tartozik a magyar nyelv és irodalom, a matek, a töri, egy választott idegen nyelv, és egy természettudományos tárgy. Mivel utóbbit leszámítva a másik négy tárgy általában minden középiskolában van még a végzős évben is - kivétel lehet még az idegen nyelv, ha valaki előrehozott érettségit tesz tizenegyedikben -, ezért az utolsó két év végi jegyetek a tizenegyedikes és tizenkettedikes jegy lesz. Ezért nem elég az utolsó évben észbe kapni, ha biztosan szeretnétek bekerülni az álomszakotokra.

Mivel a sulikban, az irodalom és nyelvtan külön tantárgyként szerepel, ezért a felvételin a két érdemjegy átlagával kell majd számolnotok. Például, ha tizenegyedikben irodalomból és nyelvtanból is ötös lesz az év végi jegyetek, akkor értelemszerűen ez a pontszámításnál is kereken ötöst ér. Természettudományos tárgynak pedig egy olyat kell választanotok, amit legalább két évig tanultatok - az is lehet, hogy kilencedikben és tízedikben. (Természettudományos tárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természetismeret és a természettudomány). Ha egy természettudományos tárgyat sem tanultatok ennyi ideig, akkor a pontszámításkor két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy utolsó év végi osztályzataival kell számolnotok.

Fontos azonban, hogy a tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolai tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei. Vagyis a 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás szakaszában (azaz 5-8. évfolyamon) megszerzett eredmények, valamint a szakmunkásképzésben megszerzett bizonyítványokban található osztályzatok nem.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.