Még van egy-két évetek az érettségiig, de már most tudjátok, hogy egyetemen vagy főiskolán szeretnétek majd továbbtanulni? Akkor jobb, ha már most sem veszitek lazán a tanulást. Mutatjuk, hogy miért.
A felsőoktatási felvételin összesen 500 pontot gyűjthettek majd, amiből 100 pont a középiskolai eredményeitekből áll össze. Méghozzá úgy, hogy az öt fő tantárgyból kapott utolsó két év végi érdemjegyeiteket kell összeadni, majd kettővel megszorozni.
Az öt fő tárgy közé tartozik a magyar nyelv és irodalom, a matek, a töri, egy választott idegen nyelv, és egy természettudományos tárgy. Mivel utóbbit leszámítva a másik négy tárgy általában minden középiskolában van még a végzős évben is - kivétel lehet még az idegen nyelv, ha valaki előrehozott érettségit tesz tizenegyedikben -, ezért az utolsó két év végi jegyetek a tizenegyedikes és tizenkettedikes jegy lesz. Ezért nem elég az utolsó évben észbe kapni, ha biztosan szeretnétek bekerülni az álomszakotokra.
Mivel a sulikban, az irodalom és nyelvtan külön tantárgyként szerepel, ezért a felvételin a két érdemjegy átlagával kell majd számolnotok. Például, ha tizenegyedikben irodalomból és nyelvtanból is ötös lesz az év végi jegyetek, akkor értelemszerűen ez a pontszámításnál is kereken ötöst ér. Természettudományos tárgynak pedig egy olyat kell választanotok, amit legalább két évig tanultatok - az is lehet, hogy kilencedikben és tízedikben. (Természettudományos tárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természetismeret és a természettudomány). Ha egy természettudományos tárgyat sem tanultatok ennyi ideig, akkor a pontszámításkor két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy utolsó év végi osztályzataival kell számolnotok.
Fontos azonban, hogy a tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolai tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei. Vagyis a 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás szakaszában (azaz 5-8. évfolyamon) megszerzett eredmények, valamint a szakmunkásképzésben megszerzett bizonyítványokban található osztályzatok nem.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
