Egy nyomós ok, amiért érdemes már tizenegyedikben is figyelnetek a jó jegyekre

Még van egy-két évetek az érettségiig, de már most tudjátok, hogy egyetemen vagy főiskolán szeretnétek majd továbbtanulni? Akkor jobb, ha már most sem veszitek lazán a tanulást. Mutatjuk, hogy miért.

  • Csik Veronika

A felsőoktatási felvételin összesen 500 pontot gyűjthettek majd, amiből 100 pont a középiskolai eredményeitekből áll össze. Méghozzá úgy, hogy az öt fő tantárgyból kapott utolsó két év végi érdemjegyeiteket kell összeadni, majd kettővel megszorozni.

Az öt fő tárgy közé tartozik a magyar nyelv és irodalom, a matek, a töri, egy választott idegen nyelv, és egy természettudományos tárgy. Mivel utóbbit leszámítva a másik négy tárgy általában minden középiskolában van még a végzős évben is - kivétel lehet még az idegen nyelv, ha valaki előrehozott érettségit tesz tizenegyedikben -, ezért az utolsó két év végi jegyetek a tizenegyedikes és tizenkettedikes jegy lesz. Ezért nem elég az utolsó évben észbe kapni, ha biztosan szeretnétek bekerülni az álomszakotokra.

Mivel a sulikban, az irodalom és nyelvtan külön tantárgyként szerepel, ezért a felvételin a két érdemjegy átlagával kell majd számolnotok. Például, ha tizenegyedikben irodalomból és nyelvtanból is ötös lesz az év végi jegyetek, akkor értelemszerűen ez a pontszámításnál is kereken ötöst ér. Természettudományos tárgynak pedig egy olyat kell választanotok, amit legalább két évig tanultatok - az is lehet, hogy kilencedikben és tízedikben. (Természettudományos tárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természetismeret és a természettudomány). Ha egy természettudományos tárgyat sem tanultatok ennyi ideig, akkor a pontszámításkor két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy utolsó év végi osztályzataival kell számolnotok.

Fontos azonban, hogy a tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolai tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei. Vagyis a 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás szakaszában (azaz 5-8. évfolyamon) megszerzett eredmények, valamint a szakmunkásképzésben megszerzett bizonyítványokban található osztályzatok nem.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.