Felvételi 2022: minden szabály és változás, amit már most tudunk

Már tudjuk, milyen tárgyakból kell emelt szintű érettségit tenniük azoknak, akik jövőre felvételizek, és azt is, milyen egyetemeket nem találtok majd meg a listán. Hamarosan ráfordulunk a következő felvételi felkészülési időszakára - összeszedtük mindent, amit már most tudunk a 2022-es egyetemi felvételiről.

  • Csik Veronika

Kötelező emelt szintű érettségi 2022-ben

Az alapszabály jövőre sem változik: egy emelt szintű érettségi mindenkinek kötelező, aki alap- vagy osztatlan szakra jelentkezik. Már egy ideje elérhető a 2022-es szakok és érettségi vizsgatárgyak, többletpontok listája. A közzétett táblázatok tartalmazzák az adott képzési területen az egyetemek által közösen kiválasztott és a felvétel feltételéül meghatározott érettségi vizsgatárgyakat és a vizsgák szintjét.

Itt nézhetitek meg a teljes listát.

Új egyetemek a listában

Több egyetem nevet váltott, erre érdemes lesz odafigyelni: a Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven működik tovább, míg az egri Eszterházy Károly Egyetem Eszterházy Károly Katolikus Egyetemként folytatja.

Új egyetem is létrejött: a Tokaj-Hegyalja Egyetem Sárospatakon több új képzést is indítanak majd, például szőlész-borászt és turisztikai-vendéglátóiparit.

Régi menetrend

A felvételivel mindig karöltve jár az érettségi is, ez viszont a hagyományos menetrendben zajlik majd. A tavaszi érettségik 2022. május 2-án, hétfőn kezdődnek, és egészen május 23-ig tartanak. Az emelt szintű szóbelikre 2022. június 1-9. között, a középszintűekre június 13-24. között kerül sor. A pontos beosztást itt találjátok:

Magyar Közlöny

Ha megnéznétek a követelményeket, az Oktatási Hivatal oldalán már elérthető a 2021/2022. tanévi május-júniusi vizsgaidőszak vizsgatárgyaival kapcsolatos összes infó.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.