Már tudjuk, milyen tárgyakból kell emelt szintű érettségit tenniük azoknak, akik jövőre felvételizek, és azt is, milyen egyetemeket nem találtok majd meg a listán. Hamarosan ráfordulunk a következő felvételi felkészülési időszakára - összeszedtük mindent, amit már most tudunk a 2022-es egyetemi felvételiről.
Kötelező emelt szintű érettségi 2022-ben
Az alapszabály jövőre sem változik: egy emelt szintű érettségi mindenkinek kötelező, aki alap- vagy osztatlan szakra jelentkezik. Már egy ideje elérhető a 2022-es szakok és érettségi vizsgatárgyak, többletpontok listája. A közzétett táblázatok tartalmazzák az adott képzési területen az egyetemek által közösen kiválasztott és a felvétel feltételéül meghatározott érettségi vizsgatárgyakat és a vizsgák szintjét.
Itt nézhetitek meg a teljes listát.
Új egyetemek a listában
Több egyetem nevet váltott, erre érdemes lesz odafigyelni: a Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven működik tovább, míg az egri Eszterházy Károly Egyetem Eszterházy Károly Katolikus Egyetemként folytatja.
Új egyetem is létrejött: a Tokaj-Hegyalja Egyetem Sárospatakon több új képzést is indítanak majd, például szőlész-borászt és turisztikai-vendéglátóiparit.
Régi menetrend
A felvételivel mindig karöltve jár az érettségi is, ez viszont a hagyományos menetrendben zajlik majd. A tavaszi érettségik 2022. május 2-án, hétfőn kezdődnek, és egészen május 23-ig tartanak. Az emelt szintű szóbelikre 2022. június 1-9. között, a középszintűekre június 13-24. között kerül sor. A pontos beosztást itt találjátok:
Ha megnéznétek a követelményeket, az Oktatási Hivatal oldalán már elérthető a 2021/2022. tanévi május-júniusi vizsgaidőszak vizsgatárgyaival kapcsolatos összes infó.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
