Őszi előrehozott érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Hamarosan itt az őszi érettségi jelentkezési határideje, ezért összeszedtük, mi mindent kell tudnotok erről a vizsgaszezonról.

  • Bezzeg Hanna

Meddig jelentkezhettek, mi a jelentkezés menete?

Az ezévi őszi érettségire szeptember 5-ig tudjátok leadni jelentkezéseteket, egy jelentkezési lap elküldésével az adott intézménybe. Korábban összegyűjtöttük nektek azoknak az iskoláknak a listáját, ahol szerveznek őszi érettségit, ezt ide kattintva éritek el.

Kell fizetni az őszi érettségiért?

Ha tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzéséig vizsgáztok, akkor nem kell fizetnetek a vizsgáért. Abban az esetben is ingyenesen vizsgázhattok, ha először szeretnétek pótló, vagy javító vizsgát tenni egy olyan tárgyból, amelyből már érettségit tettetek tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítványotok megszerzése előtt. Erről a két vizsgatípusról ide kattintva részletesen is olvashattok.

Mely tárgyakból érettségizhettek előrehozottan?

Nincs lehetőségetek előre hozott érettségit tenni az összes tantárgyból, csupán informatikából és idegen nyelvből próbálkozhattok.

Mi történik, ha nem sikerül az előrehozott érettségitek?

 

Abban az esetben, ha az előrehozott érettségitek sikertelen lesz, akkor az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában jelentkezhettek. Ekkor azonban a vizsga szintjét is megváltoztathatjátok: azaz, ha például az előrehozott érettségin emelt idegen nyelvi érettségit szerettetek volna tenni, de a pótló- vagy javítóvizsgára történő jelentkezésig meggondoljátok magatokat, és mégis inkább csak középszinten vizsgáznátok, erre is van lehetőségetek.

Azt is fontos tudnotok, hogy ha javító vizsgát tesztek, akkor függetlenül a korábbi eredményektől minden vizsgarészt meg kell ismételnetek, tehát szóban és írásban is újra vizsgáznotok kell.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.