Beiratkozás, kollégiumi felvételi, gólyatábor - három fontos határidő, amire a ponthatárok után is figyelni kell

Csütörtökön mindenki megtudja, melyik egyetemen kezdheti majd el az őszi félévet, azonban lesz pár fontos dátum, amit ezután is észben kell tartani. Összeszedtük őket.

  • Csik Veronika

Bár a felvételi legfontosabb része a ponthatárokkal véget ér, marad még pár dátum, amire lehet, hogy figyelnetek kell.

A besorolási döntésről szóló határozat legkésőbb 2021. augusztus 5-ig érkezik meg. A jogorvoslati kérelmet pedig a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül tehettek.

Mikor kezdődik a pótfelvételi?

Bár hivatalos időpont még nincs, az általános eljárás végével azonban minden évben elindul a pótfelvételi is. Tavaly július 23-án hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható. Arról, hogy kik felvételizhetnek majd, itt írtunk bővebben.

Mit nézzen az, akit felvettek?

Például a beiratkozás dátumát - a nagy egyetemek már közzétették, mikor lesz a beiratkozés, regisztrációs időszak. Az sem utolsó kérdés, pontosan mikor kezdődik a félév - itt gyűjtöttük össze az őszi szemeszter legfontosabb dátumait. Viszont mielőtt elkezdődik a félév, lehet, hogy lesz lehetőségetek egy kicsit ráhangolódni az egyetemi életre egy gólyatáborral - ez is hamarosan kiderül. Érdemes lesz nézni az egyetemek honlapját a következő napokban.

Nézzétek a kollégiumi jelentkezés részleteit is, hiszen azt is hamarosan meghirdetik az egyetemek. Ha tudjátok, hogy megcélozzátok majd a kolit, akkor van pár papír, amit már most beszerezhettek. Ezekről itt írtunk bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.