Beiratkozás, kollégiumi felvételi, gólyatábor - három fontos határidő, amire a ponthatárok után is figyelni kell

Csütörtökön mindenki megtudja, melyik egyetemen kezdheti majd el az őszi félévet, azonban lesz pár fontos dátum, amit ezután is észben kell tartani. Összeszedtük őket.

  • Csik Veronika

Bár a felvételi legfontosabb része a ponthatárokkal véget ér, marad még pár dátum, amire lehet, hogy figyelnetek kell.

A besorolási döntésről szóló határozat legkésőbb 2021. augusztus 5-ig érkezik meg. A jogorvoslati kérelmet pedig a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül tehettek.

Mikor kezdődik a pótfelvételi?

Bár hivatalos időpont még nincs, az általános eljárás végével azonban minden évben elindul a pótfelvételi is. Tavaly július 23-án hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható. Arról, hogy kik felvételizhetnek majd, itt írtunk bővebben.

Mit nézzen az, akit felvettek?

Például a beiratkozás dátumát - a nagy egyetemek már közzétették, mikor lesz a beiratkozés, regisztrációs időszak. Az sem utolsó kérdés, pontosan mikor kezdődik a félév - itt gyűjtöttük össze az őszi szemeszter legfontosabb dátumait. Viszont mielőtt elkezdődik a félév, lehet, hogy lesz lehetőségetek egy kicsit ráhangolódni az egyetemi életre egy gólyatáborral - ez is hamarosan kiderül. Érdemes lesz nézni az egyetemek honlapját a következő napokban.

Nézzétek a kollégiumi jelentkezés részleteit is, hiszen azt is hamarosan meghirdetik az egyetemek. Ha tudjátok, hogy megcélozzátok majd a kolit, akkor van pár papír, amit már most beszerezhettek. Ezekről itt írtunk bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.