Pár alapvető dolog, amit minden felvételizőnek kötelező ellenőriznie július 8-ig

Július 8-án lezárul az egyetemi felvételi ügyintézési időszaka. Mutatjuk, hogy mik azok az egyszerű dolgok, amiket betartva (vagy éppen elkerülve), nem bukhatjátok el a felvételit.

  • Csik Veronika

Ezt a három apró, ám annál fontosabb részletet akkor is érdemes ellenőrizni, ha már úgy érzitek, mindennel készen vagytok. Inkább egy dupla ellenőrzés, mint egy figyelmetlenség miatt bukott felvételi.

1. Határidő

Mindenekelőtt ne felejtsétek: július 8. Vannak, akik azért szúrják el a felvételit, mert bár tudják, mi a teendőjük, egyszerűen nem intézik azt el a határidőig. Minél hamarabb töltsétek fel a hiányzó dokumentumokat, ha kell, módosítsatok sorrendet.

Már csak azért is, mert az ügyintézés időt vesz igénybe mind a két oldalon - a papírokat, módosításokat fel is kell dolgozni. Ne hagyjatok semmit az utolsó pillanatra.

2. Hiányzó dokumentumok

Fontos, hogy jól tanulmányozzátok át, milyen dokumentumokat kell feltöltenetek még ahhoz, hogy érvényes legyen a jelentkezésetek (és minden többletpontot megkapjatok, amelyre jogosultak vagytok).

Sőt, mivel a többletpontokat igazoló papírokról nektek kell gondolkodnotok, nem kaptok külön felszólítást, ezeket is nézzétek át még egyszer. A nyelvvizsga például idén más rendszerben számít többletpontnak. Mutatjuk, hogyan.

3. Rossz sorrend

A nektek rossz sorrenddel habár a jelentkezés érvényes lehet, ti mégis rosszul járhattok, ha azért nem arra a szakra kerültök be, amire szeretnétek, mert nem azt jelöltétek első helyen. Ha egy olyan szakot jelöltök meg első helyen, amit megbántok, vagy annyira nem terveztek vele, akkor gondoljátok át újra. Ha valahova felvesznek benneteket, eleshettek a második vagy harmadik helyen megjelölt választásotoktól.

Az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségét érdemes jól átgondoltan végezni, és ne feledjétek, vissza már nem csinálhatjátok azt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.