Mi lesz azokkal, akik nem kerülnek be egy egyetemre sem az első körben? Minden fontos infó, amit már most tudunk a pótfelvételiről.
Bár hivatalos időpont még nincs, az általános eljárás végével azonban minden évben elindul a pótfelvételi is. Tavaly július 23-án hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható. Konkrétumok ugyan még nincsenek, az általános szabályok (hacsak nem szól bele a vírushelyzet) a következők:
Kik jelentkezhetnek?
Fontos szabály, hogy a pótfelvételin általában csak azok vehetnek részt, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. Vagyis a pótfelvételi nem jó megoldás azok számára, akik a "sima" felvételin az első vagy a második helyen megjelölt szakra nem jutottak be, a harmadik vagy éppen a negyedik helyen megjelölt képzésre viszont nem szeretnének beiratkozni, inkább újra nekifutnának a felvételinek. Ők a pótfelvételire nem jelentkezhetnek, legközelebb a keresztféléves felvételin próbálkozhatnak (feltéve, ha a nekik tetsző szakot meghirdeti valamelyik egyetem vagy főiskola).
Mire lehet jelentkezni?
Az is nagyon fontos, hogy a pótfelvételin nincsen állami ösztöndíjas hely, csak önköltséges formában hirdetnek meg képzéseket az egyetemek és főiskolák (a korábbi években csak néhány kivétel volt, ilyen az ápolás mesterképzési szak három felsőoktatási intézményben, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes képzései).
Milyenek lesznek a ponthatárok?
Egy biztos, attól, hogy az adott szak nem indul önköltséges formában, a ponthatárnak akkor is magasabbnak kell lennie a jogszabályi minimumnál: alap- és osztatlan szakoknál ez 280, felsőfokú szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 pont.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
