Még több ezer diák vizsgázik: középszintű szóbelikkel zárul az idei érettségi szezon

Ma kezdődik az érettségi utolsó felvonása, indulnak a szóbelik. Tömeg azonban idén sem lesz középszintű vizsgákon.

  • Csik Veronika

Az emelet szintű vizsgák után, amiket június 3. és 10. között tartottak, most kezdődnek a középszintű feleletek. Az írásbeli érettségiket önhibájukon kívüli 359-en hagyták ki, ők az írásbeli vizsgát ebben az időszakban szóbelivel pótolhatják – közölte korábban az Oktatási Hivatal (OH).

Kik szóbelizhetnek pontosan?

1.) Javítás szóban

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén lehet szóbeli, feltéve ha az írásbelin megvan a tizenkettő százalék (de a huszonöt százalékhoz még kell egy kicsi), így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Azonban, a nem bukáshatáron billegők, nem javíthatnak szóban, hiszen a szóbeli vizsgákat alapvetően nem tartanak idén.

2.) Pótlás szóban

Azok, az utolsó évükben érettségiző, azaz végzős középiskolások, akik nem tudtak részt venni (betegség vagy karantén miatt) az írásbeliken, szintén szóban pótolhatnak.

Kell maszk a szóbelin?

A vizsgabizottságnak és vizsgán közreműködőknek a maszk viselése kötelező. A diákoknak az épületben, a várakozás alatt kötelező, a szóbeli vizsgán a felkészülés ideje alatt ajánlott, de nem kötelező, a szóbeli felelet során nem kötelező. Szintén él az a szabály is, hogy a teremben a minimum 1,5 m távolságot kell tartani - áll az idei érettségi speciális szabályainak listájában.

Hány diákot érint összesen?

Az írásbelik májusban értek véget, több mint 110 ezren vettek részt rajtuk. Ahogy tavaly is, 2021-ben is csak kivételes esetekben lehet szóbelizni, az OH tájékoztatása szerint alig 10 ezer szóbeli lesz. A középszintű szóbeli vizsgákat június 14. és 25. között tartják majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.