Sorrendet módosítottatok, de még mindig az eredeti lista látszik a rendszerben? Ez lehet az oka

Arról már többször is írtunk, hogy július 8-ig egyszer megváltoztathatjátok a felvételiben megjelölt szakok sorrendjét. Viszont akkor sem kell kétségbeesnetek, ha a módosítások után nem látjátok egyből az új listát. Mutatjuk, ez miért lehetséges.

  • Tóth Alexandra

A címben feltett kérdésre a válasz egyszerű: az E-felvételiben beadott kérelmek feldolgozása ugyanis időbe telik, néhány napot is igénybe vehet, amíg a kért változások megjelennek a felületen. Ez tehát azt jelenti, hogy nem kell aggódnotok, ha nem látjátok egyből a módosításokat.

A néhány napos átfutási időre azonban különösen figyelniük kell azoknak, akik sorrendet is módosítanának és finanszírozási párt is felvennének - hívja fel a figyelmet a Felvi. Ugyanis amíg a finanszírozási pár felvételére vonatkozó kérelmet nem bírálják el (nem kerül be a jelentkezések közé), addig nem tudjátok leadni a sorrendmódosításra vonatkozó kérelmet sem, illetve fordítva is igaz: ha sorrendet módosítotok, és utána szeretnétek hozzáadni egy finanszírozási párt valamely jelentkezési helyéhez, meg kell várnia, amíg a sorrendmódosító kérelmét elbírálják és megjelenik az új jelentkezési sorrend - írják.

Hogyan tudjátok átrendezni a szakokat?

Ehhez először is be kell lépnetek az E-felvételi Sorrendmódosítás menüpontjába, majd az egyes jelentkezési helyek mellett található nyilak segítségével változtathattok a sorrenden, amit végül a Mentés gombbal tudtok rögzíteni. Az így létrejött módosítási kérelem automatikusan bekerül a rendszerbe, a feldolgozás állapotát pedig a Kérelmek menüpontban tudjátok nyomon követni.

Arról, hogy egyáltalán mikor érdemes, és mikor nem sorrendet módosítani, itt írunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.