Mesterképzéseknél teljesen másképp működik a pontszámítás, mint alap- és osztatlan szakok esetén. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a pluszpontokra.
A mesterszakos pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, viszont esélyegyenlőség jogcímen – azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért – mindenképpen kaphattok legalább egy, de legfeljebb tíz többletpontot.
Ezeken kívül általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen átlaga, a záróvizsga eredménye, valamint mérvadó szokott lenni a felvételi vizsga – amely a legtöbb mesterszaknál kötelező – vagy a motivációs beszélgetés eredménye is. Ezekről bővebben az egyetem vagy főiskola honlapján tudtok tájékozódni.
A sikeres felvételihez a minimumponthatárt is el kell érnetek, ami mesterképzések esetén az összpontszám (100 pont) fele, azaz 50 pont. Ha ezt nem sikerül megugranotok, sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább. A minimum teljesítése azonban a legtöbb esetben nem elég, ennél magasabb a léc. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy tavaly hol húzták meg a ponthatárt azon a mesterszakon, ahova a 2021-es felvételin jelentkeztetek, akkor itt megnézhetitek. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.
A korábbi évek ponthatárai is érdekelnek? A 2019-es ponthatárokat itt, a 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Ha még ennél is korábbra szeretnétek visszamenni, akkor a 2016-os listát itt, a 2015-öset pedig itt tudjátok megnézni.
Arról, hogy a 2021-es felvételin melyik volt a tíz legnépszerűbb mesterszak, itt írtunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
