Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mesterképzéseknél teljesen másképp működik a pontszámítás, mint alap- és osztatlan szakok esetén. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a pluszpontokra.
A mesterszakos pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, viszont esélyegyenlőség jogcímen – azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért – mindenképpen kaphattok legalább egy, de legfeljebb tíz többletpontot.
Ezeken kívül általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen átlaga, a záróvizsga eredménye, valamint mérvadó szokott lenni a felvételi vizsga – amely a legtöbb mesterszaknál kötelező – vagy a motivációs beszélgetés eredménye is. Ezekről bővebben az egyetem vagy főiskola honlapján tudtok tájékozódni.
A sikeres felvételihez a minimumponthatárt is el kell érnetek, ami mesterképzések esetén az összpontszám (100 pont) fele, azaz 50 pont. Ha ezt nem sikerül megugranotok, sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább. A minimum teljesítése azonban a legtöbb esetben nem elég, ennél magasabb a léc. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy tavaly hol húzták meg a ponthatárt azon a mesterszakon, ahova a 2021-es felvételin jelentkeztetek, akkor itt megnézhetitek. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.
A korábbi évek ponthatárai is érdekelnek? A 2019-es ponthatárokat itt, a 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Ha még ennél is korábbra szeretnétek visszamenni, akkor a 2016-os listát itt, a 2015-öset pedig itt tudjátok megnézni.
Arról, hogy a 2021-es felvételin melyik volt a tíz legnépszerűbb mesterszak, itt írtunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.