Pontszámítás az érettségin közép- és emelt szinten: itt nézhetitek meg a szabályokat

Ma és holnap nézhetitek meg a kijavított érettségiket közép és emelt szinten. Összeszedtük a pontszámítási szabályokat.

  • Csik Veronika

Május 31-én (hétfőn) vagy június 1-én (kedden) nézhetitek meg a kijavított érettségieiteket. Ha nem tudtok elmenni a megtekintésre, itt találjátok a meghatalmazásra vonatkozó szabályokat. Arról pedig, hogy hogyan tehettek észrevételt, ha rosszul javították a dolgozatotokat, itt olvashattok el mindent.

Mielőtt elmentek megnézni a dolgozataitokat ismét összeszedtük nektek a pontszámítási szabályokat:

Középszintű érettségi
80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Emelt szinten szintén 25 százalék kell a ketteshez, és itt is érvényes az a szabály, hogy külön-külön az írásbelin és a szóbelin is - az idegen nyelvi érettségi vizsgán pedig mind az öt vizsgarészből - el kell érnetek 12 százalékot. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kell megszereznetek.

Emelet szintű érettségi
60-100%jeles (5)
47-59%jó (4)
33-46%közepes (3)
25-32%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

 Miért fontos az érettségi eredmény a felvételinél?

Ha alap- vagy osztatlan szakra felvételiztek, összesen 500 pontot szerezhettek. A tanulmányi eredmények 200 pontot, az érettségi szintén maximum 200 pontot ér, valamint 100 pluszpontot kaphattok. Azt, hogy 2021-ben miért jár többletpont, itt nézhetitek meg. Itt pedig megnézhetitek, hány ponttal vágtok neki a felvételinek az érettségik után - induljon a pontszámítás.

A 2021-es érettségi még nem teljesen ért véget - folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.