Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„Nem kaptak nehéz feladatsort az érettségizők fizikából” – mondta az Eduline-nak Sujbert László egyetemi docens, a BME VIK oktatási dékánhelyettese, hozzátéve: az egyetemen „ettől azért kicsivel több” tudást várnak el a hallgatóktól.
„A tesztkérdések és a példák is érdekesek voltak, jól lefedik az anyagot” – mondta, kiemelve, hogy a mérnöki szemlélethez leginkább a második rész feladatai közül a 3/A állt közel, ahol a vízforrással kapcsolatban kellett kiszámolni egyes mennyiségeket. Ez a feladat egyébként választható volt, az érettségizők úgy is dönthettek, hogy kihagyják, helyette a 3/B feladatrészt oldják meg.
Sujbert László szerint kevés volt az elektromossággal, mágnesességgel kapcsolatos számításos feladat az idei érettségin. „A pulóveres példa is inkább leíró jellegű” – tette hozzá.
Milyen fizikatudást várnak el az egyetemen?
A BME VIK oktatási dékánhelyettese szerint a középiskolai fizikaórákról nem annyira a lexikális tudásra, inkább a szemléletre és a modellezési készségre van szükség az egyetemen. Éppen ezért úgy véli, hasznosabb lenne, ha azok a diákok, akik a fizikával szeretnének továbbtanulni, az emelt szintű vizsgát választanák – ott több a számításos feladat, így az ezzel megszerzett ismereteket tudják hasznosítani az egyetemen is.
A mérnöki pályán folyamatosan szükség van a modellalkotásra, ez még az informatikai képzési területen is fontosabb, mint az elméleti tudás – mondta, hozzátéve: azok, akik fizikából érettségiztek, általában jobban megállják a helyüket az erre alapozó tantárgyakban (ilyen például az első féléves Digitális technika vagy a második félévben belépő Jelek és rendszerek).
Az egyetemi docens szerint ugyanakkor még egy jól sikerült érettségi vagy egy magas felvételi pontszám sem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki az egyetemen is jól fog teljesíteni. „Ha a középiskolás teljesítmény jó, de a felmérő pontszáma nem, az azt mutatja, hogy a hallgató nem elég felkészült az egyetemi anyagra” – mondta.
Sujbert László a VIK-re készülőknek azt tanácsolja, ismételjék át a mechanikát, ez segít abban, hogy kialakuljon a „szisztematikus gondolkodás”. Szerinte nem a képletek memorizálása a fontos, és nem elég jelenségszinten ismerni a fizikát, a példákat is meg kell tudni oldani.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
