A középszintnek megfelelő feladatsort kaptak a vizsgázók fizikából – mondta az Eduline által megkérdezett egyetemi docens, aki szerint több számításos példára is szükség lenne ahhoz, hogy az egyetemen elvárt szinten tudják elkezdeni felsőfokú tanulmányaikat az elsőévesek. A fizika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.
„Nem kaptak nehéz feladatsort az érettségizők fizikából” – mondta az Eduline-nak Sujbert László egyetemi docens, a BME VIK oktatási dékánhelyettese, hozzátéve: az egyetemen „ettől azért kicsivel több” tudást várnak el a hallgatóktól.
„A tesztkérdések és a példák is érdekesek voltak, jól lefedik az anyagot” – mondta, kiemelve, hogy a mérnöki szemlélethez leginkább a második rész feladatai közül a 3/A állt közel, ahol a vízforrással kapcsolatban kellett kiszámolni egyes mennyiségeket. Ez a feladat egyébként választható volt, az érettségizők úgy is dönthettek, hogy kihagyják, helyette a 3/B feladatrészt oldják meg.
Sujbert László szerint kevés volt az elektromossággal, mágnesességgel kapcsolatos számításos feladat az idei érettségin. „A pulóveres példa is inkább leíró jellegű” – tette hozzá.
Milyen fizikatudást várnak el az egyetemen?
A BME VIK oktatási dékánhelyettese szerint a középiskolai fizikaórákról nem annyira a lexikális tudásra, inkább a szemléletre és a modellezési készségre van szükség az egyetemen. Éppen ezért úgy véli, hasznosabb lenne, ha azok a diákok, akik a fizikával szeretnének továbbtanulni, az emelt szintű vizsgát választanák – ott több a számításos feladat, így az ezzel megszerzett ismereteket tudják hasznosítani az egyetemen is.
A mérnöki pályán folyamatosan szükség van a modellalkotásra, ez még az informatikai képzési területen is fontosabb, mint az elméleti tudás – mondta, hozzátéve: azok, akik fizikából érettségiztek, általában jobban megállják a helyüket az erre alapozó tantárgyakban (ilyen például az első féléves Digitális technika vagy a második félévben belépő Jelek és rendszerek).
Az egyetemi docens szerint ugyanakkor még egy jól sikerült érettségi vagy egy magas felvételi pontszám sem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki az egyetemen is jól fog teljesíteni. „Ha a középiskolás teljesítmény jó, de a felmérő pontszáma nem, az azt mutatja, hogy a hallgató nem elég felkészült az egyetemi anyagra” – mondta.
Sujbert László a VIK-re készülőknek azt tanácsolja, ismételjék át a mechanikát, ez segít abban, hogy kialakuljon a „szisztematikus gondolkodás”. Szerinte nem a képletek memorizálása a fontos, és nem elég jelenségszinten ismerni a fizikát, a példákat is meg kell tudni oldani.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
