Felvételi pontszámítás: 50+50+28=100

Nem, a címben szereplő összeadást nem írtuk el. A felvételin ugyanis a többletpontokkal maximum 100 pontot szerezhettek. Igen, még akkor is, ha ennél többre lennétek jogosultak.

  • Tóth Alexandra

A 2021-es felvételin - csak úgy, mint a korábbi években - az alap- vagy osztatlan képzéseken, illetve a felsőoktatási szakképzéseken is maximum 500 pontot szerezhettek. Ebből 200-200-at a tanulmányi, valamint az érettségi pontok tesznek ki, 100-at pedig a pluszpontok.

Többletpontot kaphattok emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, esélyegyenlőség jogcímen, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért, tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményért, sporteredményért és szakképesítésért is.

Fontos azonban, hogy ezekkel akkor is csak 100 pontot gyűjthettek, ha a különböző jogcímeken járó pontok összege ezt meghaladná. Vagyis, hiába tesztek például két tárgyból is emelt szintű érettségit, amiért 50-50 pontot kaphattok, és van mellette még egy nyelvvizsgátok is, utóbbiért már nem kaptok pluszpontot.

Viszont a jelentkezés során érdemes minden igazolást leadnotok az E-felvételi rendszerébe, ami többletpontra jogosít benneteket, ugyanis a pontszámítás a számotokra legkedvezőbb módon fog történni. Illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyes szakokon szerezhető többletpontok listája is eltérhet. Szakképesítésért például csak abban az esetben jár a pluszpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után kapható többletpontokkal pedig akkor számolhattok, ha nem az oklevélből történik a pontszámítás, illetve azonos képzési terület szakján tanulnátok tovább.

Arról, hogy pontosan miért és mennyi többletpontot kaphattok, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.