Szervetlen és szerves kémiai periódusos rendszerrel - ilyen lesz a mai kémiaérettségi

Reggel 8 órától kémiából, délután 14 órától pedig földrajzból vizsgáznak az érettségizők. De mégis hogyan fognak kinézni a feladatlapok? Milyenek a pontszámítási szabályok, és mennyi idő lesz a feladatsorokra? Összeszedtünk mindent, az első vizsgáról. A kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.

  • Eduline

A középszintű kémiaérettségi 120 perces összesen 100 pontért, az emelt szintű vizsga pedig 240 perces szintén 100 pontért. Az írásbeli feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai és a hétköznapi élettel kapcsolatos, praktikus szemléletmódnak.

Az írásbeli feladatsorban lehetnek feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése), esettanulmány típusú problémafeladat és számítási feladatok is. Középszinten az írásbeli feladatsor az egyik feladat esetében két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet igénylő, a másik számítási feladat. Ha elfejtitek jelölni, hogy ezek közül melyik szeretnétek, ha értékelnék, és a választásotok a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását fogják értékelni - olvasható a vizsgaleírásban.

Ami még nagyon fontos: mindkét szinten vihettek magatokkal függvénytáblázatot - periódusos rendszerrel -, illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet és ezeket az egész vizsga alatt használhatjátok.

Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

  • A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.
  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki.
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
  • Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át

Emelt szinten ezek az arányok a következők:

  • Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.
  • A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki.
  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 50-60%-át teszi ki.
  • Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában:

    - Feleletválasztásos kérdések 15-25%

    - Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés 25-40%

    - Elemző feladatok 25-40%

    - Esettanulmány (az esetleges számítási feladatrészek nélkül) 0-20%
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20 %-át

Hogy sikerültek a vizsgák az elmúlt években?

Középszinten az elmúlt három években négyes körüli eredmények születtek, tavaly azonban kicsit romlottak az eredmények: 63,52 % lett az átlageredmény, ez pontosan 3,74 osztályzatot jelent, évek óta először nem éri el a négyes átlagot is.

Emelt szinten a kémia a legalacsonyabb átlagokat produkáló tárgy, itt a legtöbben hármast kaptak a vizsgára - a korábbi évekhez képest ez egy komoly romlás egyébként a kémiérettségiken. A pontos számokat és a többi vizsga átlagát itt nézhetitek meg:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.