Kémiaérettségi összefoglaló - ilyen lesz az idei vizsga

Összeszedtük, milyen feladattípusokra számíthattok, hány pontot szerezhettek és mennyi időtök lesz a vizsgára.

  • Eduline

A középszintű kémiaérettségi 120 perces összesen 100 pontért, az emelt szintű vizsga pedig 240 perces szintén 100 pontért.

Az írásbeli feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai és a hétköznapi élettel kapcsolatos, praktikus szemléletmódnak.

Milyen feladattípusokat kaphattok?

Az írásbeli feladatsorban lehetnek feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése), esettanulmány típusú problémafeladat és számítási feladatok is.

Középszinten az írásbeli feladatsor az egyik feladat esetében két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet igénylő, a másik számítási feladat.

Mi történik, ha nem jelölitek egyértelműen a választást?

Amennyiben a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni - olvasható a vizsgaleírásban.

Milyenek az arányok a feladatsorban?

  • A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.
  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki.
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
  • Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át

Milyenek az arányok emelt szinten?

  • Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.
  • A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki.
  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 50-60%-át teszi ki.
  • Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában:

    - Feleletválasztásos kérdések 15-25%

    - Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés 25-40%

    - Elemző feladatok 25-40%

    - Esettanulmány (az esetleges számítási feladatrészek nélkül) 0-20%
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20 %-át.

Milyen segédeszközöket használhattok?

Mindkét szinten vihettek magatokkal függvénytáblázatot - periódusos rendszerrel -, illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.