Pontozás az érettségin 2021-ben: így értékelnek a fő tárgyakból

Véget ért az érettségi első hete, vizsgáztatok már magyarból, matekból, töriből és két idegen nyelvből: angolból és németből. Mutatjuk, hogy hogyan pontoznak ezekből a tárgyakból titeket, és hogy milyen százalék milyen jegynek felel majd meg.

  • Eduline

Magyar

Összesen 100 pontot szerezhettek a középszintű feladatsorral magyarból. Középszinten 40 pont szerezhető a szövegértésért, 10 pont az első feladatrész szövegalkotásáért. A második rész pontozása a következőképpen néz ki: tartalmi minőségért 25 pont, szövegszerkezetért 5 pont, nyelvi igényességért 10 pont járhat. Ezeken kívül pedig összesen 10 pontot szerezhettek a helyesírásért, írásképért - 8 pontot előbbiért, 2 pontot az utóbbiért.

Emelt szinten szintén hasonlóan 100 pont szerezhető: a szövegértési és nyelvi, irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pont, a maradék 10 pont pedig ugyanúgy helyesírásért, írásképért jár, mint középszinten.

Matek

A középszintű írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettetek. Emelt szinten matekból 51 maximális ponttal az első részben, és 64 pontttal a második részben összesen 115 pontot érhettek el.

Töri

Összesen száz pontot szerezhettek a törirérettségi két feladatsorával középszinten. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatokért 50, míg a esszéfeladatokért szintén 50 pont járhat. Emelt szinten a pontozás ugyanígy néz ki.

Angol és német

Összesen 117 pontot kaphattok a középszintű idegen nyelvi érettségiken. A négy részből álló vizsgák pontozása a következőképpen néz ki: szövegértés 33 pont, nyelvhelyesség 18 pont, íráskészség 33 pont, hallott szövegértés 33 pont. Emelt szinten valamivel másabb a helyzet: ott minden vizsgarészért 30 pont járhat, ezért a megszerezhető összpontszám 120 pont.

A jegyek pedig a következőképpen alakulnak a megszerzett százalékok alapján közép- és emelt szinten:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Ha nincs meg a 25 százalék

A középszíntű érettségin idén ha nem éritek el a 25 százalékot, de a 12 százalékot igen, akkor szóban javíthattok.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.