Hány pontot szerezhettetek a mai matekérettségin?
Középszinten összesen 100 pontot szerezhettek – 30 pontot az első feladatlappal, 70 pontot pedig a másodikkal. Ahhoz, hogy melegyen a kettesetek, összesen 25 pontot kell elérnetek.
Mennyit értek az első rész feladatai?
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az első feladatlapban az érettségizőknek 12 rövidebb feladatot kellett megoldaniuk, amiben előkerültek a számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, módusz és medián és szögek minden mennyiségben. Ezen felül hatványozós feladattal is meg kellett birkózniuk a diákoknak a középszintű matekérettségi első részében.
Az 1., 2., 3., 5., 7., 8., 9., 10., illetve 11. feladatra 2-2 pont, a 4., 6. és 12. feladatra 4-4 pontot kaphattok.
Milyen részpontokból áll a második feladatlap?
A második feladatlapban az érettségizők – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is kaptak. Az egyik – több matematika témakört érintő – feladat a Balaton-átúszáshoz, egy másik jégkorongbajnokságról szól. A kötelező feladatok közül van olyan is, ahol kutyaévekben kell számolniuk az érettségizőknek.
A 13-as, a 14-es és a 15-ös feladat is összesen 12-12 pontot ér, és mindegyik feladatnál 6-6- pontot kaphattok az a) és b) részfeladatokra.
A három választható feladat mindegyike 17 pontos. A gráfos-valószínűségszámításos-térgeometriás feladat részpontjai a következők: 2, 4, 4 és 7 pont. A Balaton-átúszásos részfeladatai 5, 8 és 4 pontot érnek, az utolsó feladat különböző részeivel pedig 3, 5, 4, 5 pontot szerezhettek.
Mikor kell szóbelizni?
Abban az esetben kell szóbeli vizsgát tennetek, ha az írásbelin legalább 12 százalékot szereztek, de nem értétek el a 25 százalékot.
A matekérttségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
