Matekérettségi 2021: így kalkulálhattok a részpontszámaitokkal

Hány pontot szerezhettetek a mai matekérettségin?

  • Eduline

Középszinten összesen 100 pontot szerezhettek – 30 pontot az első feladatlappal, 70 pontot pedig a másodikkal. Ahhoz, hogy melegyen a kettesetek, összesen 25 pontot kell elérnetek. 

Mennyit értek az első rész feladatai? 

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az első feladatlapban az érettségizőknek 12 rövidebb feladatot kellett megoldaniuk, amiben előkerültek a számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, módusz és medián és szögek minden mennyiségben. Ezen felül hatványozós feladattal is meg kellett birkózniuk a diákoknak a középszintű matekérettségi első részében.

Az 1., 2., 3., 5., 7., 8., 9., 10., illetve 11. feladatra 2-2 pont, a 4., 6. és 12. feladatra 4-4 pontot kaphattok.

Milyen részpontokból áll a második feladatlap? 

A második feladatlapban az érettségizők – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is kaptak. Az egyik – több matematika témakört érintő – feladat a Balaton-átúszáshoz, egy másik jégkorongbajnokságról szól. A kötelező feladatok közül van olyan is, ahol kutyaévekben kell számolniuk az érettségizőknek.

A 13-as, a 14-es és a 15-ös feladat is összesen 12-12 pontot ér, és mindegyik feladatnál 6-6- pontot kaphattok az a) és b) részfeladatokra.

A három választható feladat mindegyike 17 pontos. A gráfos-valószínűségszámításos-térgeometriás feladat részpontjai a következők: 2, 4, 4 és 7 pont. A Balaton-átúszásos részfeladatai 5, 8 és 4 pontot érnek, az utolsó feladat különböző részeivel pedig 3, 5, 4, 5 pontot szerezhettek.

Mikor kell szóbelizni? 

Abban az esetben kell szóbeli vizsgát tennetek, ha az írásbelin legalább 12 százalékot szereztek, de nem értétek el a 25 százalékot. 

A matekérttségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.