Sánta Ferenc, Szabó Magda, Lázár Ervin, Móricz Zsigmond, Bodor Ádám, Bródy Sándor, Kosztolányi Dezső, Mándy Iván – az elmúlt években többek között ezektől a szerzőktől szerepelt egy-egy novella a magyarérettségin. Az érettségizők a középszintű írásbeli második részében két esszéfeladat közül választhatnak – vagy egy megadott művet elemeznek, vagy két műről írnak összehasonlító elemzést. A többség az első feladat mellett dönt.
„A középszinten érettségizők többsége általában a novellaelemzést választja, mert annak van egy abszolút megtanulható metodikája – ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra –, ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet” – mondja Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára. A másik választható esszéfeladat, az összehasonlító elemzés alapja mindig két vers, „ott rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet – igaz, ez korszakfüggő”.
A novellaelemzés népszerűsége mögött egészen banális okok is állhatnak – egész egyszerűen ott egy mű értelmezésére kell koncentrálni, míg az összehasonlító esszénél két művet kell elemezni, és össze is kell azokat hasonlítani a feladatban megadott szempontok alapján.
Nem csak novella lehet
Az érettségizők általában a novellaelemzés szempontjaiból készülnek fel, pedig nem csak ilyen műfajú szöveget kaphatnak a középszintű magyarérettségi második részében – az Oktatási Hivatal oldalán található vizsgaleírás külön kiemeli, hogy „a feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet, a művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül”.
Volt már rá példa, hogy balladát vagy költeményt kellett elemezni – igaz, ilyenkor ismert alkotást kaptak a diákok, ilyen volt például 2006 májusában Márai Sándor Halotti beszéd című verse.
Vagyis a következő pár napban akkor is érdemes átfutni a ballada- és a verselemzés szempontjait, ha már előre tudjátok, hogy nem az összehasonlító elemzést fogjátok választani. Ha balladát kaptok, érdemes szem előtt tartani, hogy a műfaj három műnem sajátosságait hordozza magán – hívja fel a figyelmet Szabó Roland. A magyartanár szerint az elemzés során az elbeszélő nézőpontjainak váltakozása és az elbeszélt történet kérdése lehet a fő vezérelv, ugyanakkor a poétikai és a dramatikus jellemzők is előkerülhetnek, „de csak a narratíva elemzésének megközelítésmódjai kapcsán, olyan értelemben, hogy a drámai természetű történet (főképp tragédia) elbeszélésének folyamatában az elhallgatásokat (balladai homály) milyen poétikai eljárások segítik. Ellenkező esetben emelt szintű feladat lenne”.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
