Érettségi tisztázó: minden szabály, amit idén tudni kell a szóbeli vizsgákról

Mikor és kinek kell szóbeliznie idén, annak ellenére, hogy 2021-ben sem lesznek központi szóbeli vizsgák a járványhelyzet miatt. Összeszedtük a szóbelire vonatkozó szabályokat.

  • Csik Veronika

A 2021-es májusi érettségi vizsgaidőszakban - hasonlóan a 2020-as szezonhoz - a szóbeliket és a gyakorlati vizsgarészeket alapvetően nem tartják meg. Persze kivételek idén is vannak, akkor ugyanis meg kell szervezni a középszintű szóbeli vizsgát, ha az adott tárgyból ezen a szinten egyébként csak szóbeli vizsgarész van. A rendeletben külön kitérnek arra is, hogy idén tesiből szóbeli és gyakorlati vizsgát is kell szervezni - azonban úszás és küzdősport nem lesz.

Ugyancsak meg kell szervezni a szóbelit, ha valaki az igazgató (szakértői bizottság véleményére alapozott) döntése alapján

  • írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
  • mentesül az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész alól,
  • emelt szintű vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget szeretne szerezni, vagy
  • emelt szintű célnyelvi vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget szerezne.

A rendelet szerint megszervezett szóbeli vizsgarészt egyszer teljesíthetitek.

Fontos, hogy a fent említett „szóbeli nyelvvizsga-egyenértékűség” nem egyenlő az emelt szintű érettségivel megszerezhető nyelvvizsgákra. Ugyanis a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül kell megállapítani - áll a rendeletben. Vagyis ha emelt szinten legalább 60%-ot értek el egy nyelvi érettségin, B2-es, komplex típusú, ha 40–59%-ot, akkor pedig B1-es, komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül az érettségitek.

Ugyanez érvényes a nemzetiségi nyelvnél is. Ha nemzetiségi nyelv és irodalomból emelt szinten legalább 60%-ot értek el, és legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tettetek, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű lesz az érettségitek.

Lehet javítani szóban?

Igen, de csak akkor, ha nagyon rosszul sikerült az írásbeli. A szóbelit akkor engedik a szabályok, ha az adott vizsgatárgyból a középszintű írásbeli vizsgátok teljesítménye elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot.

Milyen szabályok lesznek az idei érettségin? Mikor kezdődnek a vizsgák, és kötelező lesz-e a maszkhasználat? Minden fontos kérdésre megtaláljátok a választ ebben az anyagban.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.