Az érettségizők több mint 90 százaléka nem tartja biztonságosnak az áprilisi nyitást

Szerdán indítottunk egy szavazást, ahol titeket, érettségizőket kérdeztünk, visszamennétek az iskolákba április 19-től? Kevesebb mint 24 óra alatt közel 900 szavazat érkezett, de a számláló percről percre emelkedik. A jelenlegi állás alapján azonban a vélemények látványosan elhúztak az egyik irányba.

  • Tóth Alexandra

Kíváncsiak voltunk, ti, mint érettségizők, mit gondoltok az iskolák nyitásáról, ezért szerdán indítottunk egy szavazást, ahol a következő kérdésre kerestük a választ: Ti visszamennétek az iskolákba április 19-től?

A számláló azóta is pörög és percről percre változik, csütörtök délelőttig közel 900 válasz érkezett. Az eredmény azonban már most eldöntöttnek látszik: az érettségizők több mint 94 százaléka (a jelenlegi állás szerint 795-en) nem menne vissza az iskolába április 19-én, mert nem tartja ezt biztonságosnak. Mindössze a végzősök kevesebb mint hat százaléka (pontosan 50-en) tartja jó ötletnek a nyitást - szerintük ez a két hét is sokat számít az érettségi előtt, majd kinyitják az ablakokat, távolabb ülnek egymástól és maszkot hordanak.

A szavazásnak azonban még nincs vége, továbbra is várjuk a véleményeteket, szóval, ha eddig még nem tettétek, most leadhatjátok a voksotokat:

Nincs értelme az érettségi előtt két hétre visszaengedni a középiskolákba a végzősöket – ez derül ki azokból az e-mailekből is, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott idén érettségizőktől. Sokan ráadásul attól tartanak, hogy ha április végén megfertőződnek az iskolában, éppen az írásbeli érettségire betegednek le vagy kerülnek karanténba, ez pedig még nehezebbé teszi a helyzetüket.

Sokaknak megegyezik a véleménye a szavazókkal

Korábban már írtunk róla, hogy nemcsak az érettségizők, de sok alsóbb évfolyamos diák is túl korainak tartja a két héten belüli nyitást. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. Boldogkői Zsolt virológus szerint is kritkus pont az iskolák és az óvodák 19-ei nyitása. A szakember úgy véli, már plusz 3-4 hét is javíthatna a jelenlegi helyzeten, de a legideálisabb a szeptemberi iskolakezdés volna.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.