Online felkészüléssel és kiscsoportos konzultációkkal fel lehet készülni a vizsgákra - a minisztérium szerint a jelenleg érvényes szabályozás nem diszkriminatív, kizárólag a képzések jellegéhez igazodik.
Hohn Krisztina (LMP) országgyűlési képviselő tette fel a következő kérdést: "hogyan garantálják az érettségizők esélyegyenlőségét?". "2020. november 11. óta tantermen kívüli digitális munkarend van érvényben" - kezdi válaszát Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.
A vonatkozó jogszabályok értelmében a köznevelési intézményeknek a tanulók igényei szerint folyamatosan lehetőségük van egyéni és kiscsoportos konzultációk szervezésére az érettségi előtt állók felkészítése érdekében, a járványügyi intézkedések betartása mellett. Az érettségiző tanulókat így a lehető legkisebb hátrány éri, hiszen a folyamatosan zajló online felkészítés mellett jelenléti foglalkozások keretében is készülhetnek a vizsgára.
Az államtitkár szerint az Emmi-hez nem érkeztek olyan jelzések, hogy az intézményekben - ahol ezt a tanulók igénylik - ne szerveznék meg az érettségizők felkészítését. Sőt, "ez nem jelent több feladatot a pedagógusok számára", mint egyébként az érettségizők felkészítése. Rétvári Bence kiemelte, a Nemzeti Köznevelési Portálon már tavaly elérhetővé váltak az okostankönyvek, több ezer interaktív feladat, animáció és kisfilm is. Hozzátette azt is, hogy a tanárok oltásával is megtesznek mindent az iskolai dolgozók egészségének megvédéséért. Sőt, ismét kiemelte, az elmúlt két érettségiszezonban nem lettek rosszabbak az eredmények, mint korábban (jobbak sem), így kiderült, hogy a járványhelyzetben is megoldható az érettségi lebonyolítása. A biztonság kedvéért az Emmi államtitkára válaszában azt is kiemelte, hogy az érettségi ingyenes a tanulói jogviszony alatt, illetve az érettségi pótló vagy javító vizsgája is.
De mi lesz a szakképzésben tanulókkal?
Az Emmi államtitkára szerint a diákok márciusig személyesen is találkozhattak, jelenleg - átmenetileg - csak online készülhetnek az érettségire kiscsoportos konzultációk címszó alatt. "Ez a szakképző intézmények feladata és kötelessége" - az államtitkár szerint nem sérül a diákok esélyegyenlősége, mert minden iskola a KRÉTA-rendszert használja, a technikai háttér pedig adott.
A köznevelés és a szakképzés különböző intézménytípusaiban jelenleg érvényes szabályozás tehát nem diszkriminatív kizárólag a képzések jellegéhez igazodik" - írta.
Bár a köznevelés és a szakképzés két külön oktatási rendszer - emeli ki Rétvéri Bence -, a szakképzésben tanulóknak is van online felkészülést segítő oldaluk (a Szakképzési Tananyagtár).
Mit gondolnak az érettségizők?
Online vagy személyes konzultáció ide vagy oda, a diákok egyre jobban tartanak a vizsgáktól. Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll, az idén érettségiző évfolyam tavaly március óta azonban összesen 148 napot töltött otthon, és még mindig nincs vége a digitális oktatásnak
Nem volt lehetőségünk arra, hogy rendesen felkészüljünk. Akik átestek a víruson, mint például jómagam, tudom, hogy az érettségi mellett milyen gondokkal kell még megküzdenünk. Apukám kórházba került, én beteg voltam, ami miatt szintén kiesett egy-két hét a tanulás menetéből
– írta korábban egyik olvasónk. "Amit az online oktatás nyújtott nekünk, az egy nagy nulla. Ez nem a tanáraink hibája, ők minden tőlük telhetőt megtesznek, de online nem lehet érettségire készülni" – írta egy másik középiskolás.
Május 3-án elindul az érettségi - legalábbis az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemrég sokadszorra is azt közölte, hogy a jelenlegi terveik szerint a vizsgákat a hagyományos módon szervezik meg. Ez azt jelenti, hogy míg tavaly a koronavírus-járvány miatt a szóbeli vizsgákat törölték, idén szóbeliket is tartanának. "Természetesen a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket" - tette hozzá a tárca.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
