Online felkészüléssel és kiscsoportos konzultációkkal fel lehet készülni a vizsgákra - a minisztérium szerint a jelenleg érvényes szabályozás nem diszkriminatív, kizárólag a képzések jellegéhez igazodik.
Hohn Krisztina (LMP) országgyűlési képviselő tette fel a következő kérdést: "hogyan garantálják az érettségizők esélyegyenlőségét?". "2020. november 11. óta tantermen kívüli digitális munkarend van érvényben" - kezdi válaszát Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.
A vonatkozó jogszabályok értelmében a köznevelési intézményeknek a tanulók igényei szerint folyamatosan lehetőségük van egyéni és kiscsoportos konzultációk szervezésére az érettségi előtt állók felkészítése érdekében, a járványügyi intézkedések betartása mellett. Az érettségiző tanulókat így a lehető legkisebb hátrány éri, hiszen a folyamatosan zajló online felkészítés mellett jelenléti foglalkozások keretében is készülhetnek a vizsgára.
Az államtitkár szerint az Emmi-hez nem érkeztek olyan jelzések, hogy az intézményekben - ahol ezt a tanulók igénylik - ne szerveznék meg az érettségizők felkészítését. Sőt, "ez nem jelent több feladatot a pedagógusok számára", mint egyébként az érettségizők felkészítése. Rétvári Bence kiemelte, a Nemzeti Köznevelési Portálon már tavaly elérhetővé váltak az okostankönyvek, több ezer interaktív feladat, animáció és kisfilm is. Hozzátette azt is, hogy a tanárok oltásával is megtesznek mindent az iskolai dolgozók egészségének megvédéséért. Sőt, ismét kiemelte, az elmúlt két érettségiszezonban nem lettek rosszabbak az eredmények, mint korábban (jobbak sem), így kiderült, hogy a járványhelyzetben is megoldható az érettségi lebonyolítása. A biztonság kedvéért az Emmi államtitkára válaszában azt is kiemelte, hogy az érettségi ingyenes a tanulói jogviszony alatt, illetve az érettségi pótló vagy javító vizsgája is.
De mi lesz a szakképzésben tanulókkal?
Az Emmi államtitkára szerint a diákok márciusig személyesen is találkozhattak, jelenleg - átmenetileg - csak online készülhetnek az érettségire kiscsoportos konzultációk címszó alatt. "Ez a szakképző intézmények feladata és kötelessége" - az államtitkár szerint nem sérül a diákok esélyegyenlősége, mert minden iskola a KRÉTA-rendszert használja, a technikai háttér pedig adott.
A köznevelés és a szakképzés különböző intézménytípusaiban jelenleg érvényes szabályozás tehát nem diszkriminatív kizárólag a képzések jellegéhez igazodik" - írta.
Bár a köznevelés és a szakképzés két külön oktatási rendszer - emeli ki Rétvéri Bence -, a szakképzésben tanulóknak is van online felkészülést segítő oldaluk (a Szakképzési Tananyagtár).
Mit gondolnak az érettségizők?
Online vagy személyes konzultáció ide vagy oda, a diákok egyre jobban tartanak a vizsgáktól. Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll, az idén érettségiző évfolyam tavaly március óta azonban összesen 148 napot töltött otthon, és még mindig nincs vége a digitális oktatásnak
Nem volt lehetőségünk arra, hogy rendesen felkészüljünk. Akik átestek a víruson, mint például jómagam, tudom, hogy az érettségi mellett milyen gondokkal kell még megküzdenünk. Apukám kórházba került, én beteg voltam, ami miatt szintén kiesett egy-két hét a tanulás menetéből
– írta korábban egyik olvasónk. "Amit az online oktatás nyújtott nekünk, az egy nagy nulla. Ez nem a tanáraink hibája, ők minden tőlük telhetőt megtesznek, de online nem lehet érettségire készülni" – írta egy másik középiskolás.
Május 3-án elindul az érettségi - legalábbis az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemrég sokadszorra is azt közölte, hogy a jelenlegi terveik szerint a vizsgákat a hagyományos módon szervezik meg. Ez azt jelenti, hogy míg tavaly a koronavírus-járvány miatt a szóbeli vizsgákat törölték, idén szóbeliket is tartanának. "Természetesen a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket" - tette hozzá a tárca.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
