Online felkészüléssel és kiscsoportos konzultációkkal fel lehet készülni a vizsgákra - a minisztérium szerint a jelenleg érvényes szabályozás nem diszkriminatív, kizárólag a képzések jellegéhez igazodik.
Hohn Krisztina (LMP) országgyűlési képviselő tette fel a következő kérdést: "hogyan garantálják az érettségizők esélyegyenlőségét?". "2020. november 11. óta tantermen kívüli digitális munkarend van érvényben" - kezdi válaszát Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.
A vonatkozó jogszabályok értelmében a köznevelési intézményeknek a tanulók igényei szerint folyamatosan lehetőségük van egyéni és kiscsoportos konzultációk szervezésére az érettségi előtt állók felkészítése érdekében, a járványügyi intézkedések betartása mellett. Az érettségiző tanulókat így a lehető legkisebb hátrány éri, hiszen a folyamatosan zajló online felkészítés mellett jelenléti foglalkozások keretében is készülhetnek a vizsgára.
Az államtitkár szerint az Emmi-hez nem érkeztek olyan jelzések, hogy az intézményekben - ahol ezt a tanulók igénylik - ne szerveznék meg az érettségizők felkészítését. Sőt, "ez nem jelent több feladatot a pedagógusok számára", mint egyébként az érettségizők felkészítése. Rétvári Bence kiemelte, a Nemzeti Köznevelési Portálon már tavaly elérhetővé váltak az okostankönyvek, több ezer interaktív feladat, animáció és kisfilm is. Hozzátette azt is, hogy a tanárok oltásával is megtesznek mindent az iskolai dolgozók egészségének megvédéséért. Sőt, ismét kiemelte, az elmúlt két érettségiszezonban nem lettek rosszabbak az eredmények, mint korábban (jobbak sem), így kiderült, hogy a járványhelyzetben is megoldható az érettségi lebonyolítása. A biztonság kedvéért az Emmi államtitkára válaszában azt is kiemelte, hogy az érettségi ingyenes a tanulói jogviszony alatt, illetve az érettségi pótló vagy javító vizsgája is.
De mi lesz a szakképzésben tanulókkal?
Az Emmi államtitkára szerint a diákok márciusig személyesen is találkozhattak, jelenleg - átmenetileg - csak online készülhetnek az érettségire kiscsoportos konzultációk címszó alatt. "Ez a szakképző intézmények feladata és kötelessége" - az államtitkár szerint nem sérül a diákok esélyegyenlősége, mert minden iskola a KRÉTA-rendszert használja, a technikai háttér pedig adott.
A köznevelés és a szakképzés különböző intézménytípusaiban jelenleg érvényes szabályozás tehát nem diszkriminatív kizárólag a képzések jellegéhez igazodik" - írta.
Bár a köznevelés és a szakképzés két külön oktatási rendszer - emeli ki Rétvéri Bence -, a szakképzésben tanulóknak is van online felkészülést segítő oldaluk (a Szakképzési Tananyagtár).
Mit gondolnak az érettségizők?
Online vagy személyes konzultáció ide vagy oda, a diákok egyre jobban tartanak a vizsgáktól. Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll, az idén érettségiző évfolyam tavaly március óta azonban összesen 148 napot töltött otthon, és még mindig nincs vége a digitális oktatásnak
Nem volt lehetőségünk arra, hogy rendesen felkészüljünk. Akik átestek a víruson, mint például jómagam, tudom, hogy az érettségi mellett milyen gondokkal kell még megküzdenünk. Apukám kórházba került, én beteg voltam, ami miatt szintén kiesett egy-két hét a tanulás menetéből
– írta korábban egyik olvasónk. "Amit az online oktatás nyújtott nekünk, az egy nagy nulla. Ez nem a tanáraink hibája, ők minden tőlük telhetőt megtesznek, de online nem lehet érettségire készülni" – írta egy másik középiskolás.
Május 3-án elindul az érettségi - legalábbis az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemrég sokadszorra is azt közölte, hogy a jelenlegi terveik szerint a vizsgákat a hagyományos módon szervezik meg. Ez azt jelenti, hogy míg tavaly a koronavírus-járvány miatt a szóbeli vizsgákat törölték, idén szóbeliket is tartanának. "Természetesen a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket" - tette hozzá a tárca.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
