“Ezek már tanulni sem tudnak, nemhogy dolgozni, Nem lesz belőlük semmi, Nem értem mire fel akarnak könnyítést" - nap mint nap ilyen és ehhez hasonló kommentekkel találkoznak az idei érettségizők. A következő levelet egy olvasónk írta.
Minden nap legalább három érettségivel kapcsolatos cikket látok. Akaratlanul is elolvasom alatta a kommenteket. Mit ne mondjak, kapunk hideget-meleget.
Főleg a nyugdíjas korosztálytól, akinek fogalma sincs az egészről, de azért kommentel valami bántót. Őszintén remélem, hogy jobban érzik magukat egy-egy ilyen felszólalástól - de nem is róluk akarok beszélni, egyszerűen csak úgy érzem, nem bírom tovább és le kell írnom, amit érzek.
Nagyon sokat beszélgetünk az érettségiről, sőt, nincs egy olyan beszélgetésem egyik barátommal sem, aminek ne az lenne a vége, hogy nem tudjuk, mi lesz velünk. Nem tudunk másról beszélni, mert teljesen kétségbe vagyunk esve és depressziósak vagyunk. Nincs segítségünk, magunkra maradtunk, mióta online oktatás van. Persze vannak óráink, de gondoljon már bele valaki végre, hogy ennek köze nincs a rendes tanításhoz. Hogy is lehetne? Csak hallgatjuk 45 percig azt, amit leír a tankönyv, mert online mást nem nagyon tudnak a tanárok átadni.
Mindenféle oldalakról próbálunk segítséghez jutni, próbálunk egymásnak magyarázni de az mégsem olyan. Tényleg nem érti ezt más csak az, aki keresztülmegy ezen.
Mi próbalunk kitartani mióta online oktatás van. Próbálunk minden tőlünk telhetőt megtenni és úgy felkészülni az érettségire, hogy sikeres vizsgáink legyenek majd, azonban úgy érezzük, hogy ez nem elég. Valóban nem elég, mert hiába akarok én készülni az érettségire, ha az időm még mindig azzal megy el, hogy házi feladatot írok. Olyan házikat, aminek semmi köze az érettségihez.
Nagyon sokan úgy érezzük, hogy nem kapjuk meg az iskolánktól, tanárainktól azt a segítséget, ami ebben a helyzetben elvárható lenne. Nem értjük, miért nem a vizsgával foglalkozunk. Miért van még hátra ilyenkor ennyi tananyag és felesleges dolog, amikor már régen gyakorolni kellene és semmi mással nem kellene foglalkozni. Abszolút nem értem, hogy mondjuk mi szükség van arra áprilisban, hogy tesire beadandót írjak. Igazából mindegy is mert megcsináljuk, úgysem tudunk mást csinálni.
Azonban a legnagyobb baj talán nem is ezzel van, mert ugye kötelességünk meg minden, csak abba legyen kedves belegondolni az a sok ember, hogy neki hogyan esne az a rosszindulatú komment? Ő mit érezne a mi helyünkben? Neki milyen lenne látni azt, ha a gyereke ezen menne most keresztül?
Elmondom én mit érzek, és szerintem nagyon sok idén érettségiző diáktársam tud azonosulni ezzel. Végtelenül nehéz helyzetben vagyunk mert egy olyan vizsgára készülünk mindenféle segítség nélkül, ami meghatározza az egész életünket.
Ez az a vizsaga, amin most minden múlik.
Alapvetően nehéz volt csak a sima sulis időszakot így átvészelni, nemhogy az ez idő alatt “megtanított” dolgokról most számot adjunk. Én, ha csak a érettségire gondolok sírógörcsöt kapok és remegek. Megvisel a bezártság, a bizonytalanság. Nehéz erről még csak beszélni is, talán már nem is mindig akarok, mert úgy érzem semmi értelme, hiszen úgysem értik meg.
Mindezek mellé kapjuk a sok negatívumot és bántó gondolatot. “Ezek már tanulni sem tudnak, nemhogy dolgozni, Nem lesz belőlük semmi, Nem értem mire fel akarnak könnyítést.” Felejtsük el a könnyítést, úgysem rajtunk múlik. Mindegy, hogy mi lenne reális vagy logikus.
Mi csak annyit kérünk, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. Aki nem érintett a témában, ne szóljon hozzá akkor, ha csak valami becsmérlő dolgot tud mondani. Nekünk nehéz most ez és rossz, hogy az amúgy sem túl biztos lelki világunkat még ezzel is rombolják. Megértés. Ennyit szeretnénk.
- egy végzős lány"
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
