"Nem megyünk suliba április 19-től" szervez Facebook-eseményt az ADOM a központi iskolanyitások ellen. A kezdeményezők szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.
Az ADOM Diákmozgalom azt kéri a kormánytól,
ne vezessenek be kötelező jelenléti oktatást április 19-étől, és a középiskolákban továbbra is maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul.
Továbbá kérik, hogy a szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni, valamint a védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére. Végül kérik, hogy azt is, hogy a kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.
A diákmozgalom által, április 19-re (a tervezett iskolanyitások napjára) szervezett Facebook-esemény szerint nem szabad elhamarkodott lépést tenni, amennyiben viszont a kormány mégis bevezeti a kötelező jelenléti oktatást április 19-től, akkor arra kérnek minden középiskolást, hogy ne menjen iskolába, a tanárokat pedig arra, hogy online folytassák a tanítást.
Sokan egyetértenek
Bár a fenti esemény még csak nemrég indult, a diákok, szülők és tanárok korábbi visszajelzései alapján sokan egyetértenek a kezdeményezéssel. Nincs értelme az érettségi előtt két hétre visszaengedni a középiskolákba a végzősöket – ez derül ki azokból az e-mailekből, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott idén érettségizőktől. Sokan ráadásul attól tartanak, hogy ha április végén megfertőződnek az iskolában, éppen az írásbeli érettségire betegednek le vagy kerülnek karanténba, ez pedig még nehezebbé teszi a helyzetüket. Pedig egyébként sincs könnyű dolguk. Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll - a végzős évfolyam tavaly március óta 148 napot töltött otthon, és még nincs vége a digitális oktatásnak.
"Én úgy gondolom, hogy ha visszamennénk április 19-én, nem lenne jobb, mert ha esetleg elkapom a vírust, és a karanténidőszakom beleesne az érettségi időpontjába, akkor mehetek októberben egy idegen helyre vizsgázni" - írta egy olvasónk. A hozzánk érkező kommentek és üzenetek alapján nemcsak a diákok maradnának otthon, sok szülő is úgy gondolja, hogy április 19-én nem engedné vissza gyermekét az iskolába.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
