"Halasszák el az április 19-re tervezett kötelező jelenléti oktatás bevezetését!"

"Nem megyünk suliba április 19-től" szervez Facebook-eseményt az ADOM a központi iskolanyitások ellen. A kezdeményezők szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.

  • Csik Veronika

Az ADOM Diákmozgalom azt kéri a kormánytól,

ne vezessenek be kötelező jelenléti oktatást április 19-étől, és a középiskolákban továbbra is maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul.

Továbbá kérik, hogy a szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni, valamint a védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére. Végül kérik, hogy azt is, hogy a kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.

A diákmozgalom által, április 19-re (a tervezett iskolanyitások napjára) szervezett Facebook-esemény szerint nem szabad elhamarkodott lépést tenni, amennyiben viszont a kormány mégis bevezeti a kötelező jelenléti oktatást április 19-től, akkor arra kérnek minden középiskolást, hogy ne menjen iskolába, a tanárokat pedig arra, hogy online folytassák a tanítást.

Sokan egyetértenek

Bár a fenti esemény még csak nemrég indult, a diákok, szülők és tanárok korábbi visszajelzései alapján sokan egyetértenek a kezdeményezéssel.  Nincs értelme az érettségi előtt két hétre visszaengedni a középiskolákba a végzősöket – ez derül ki azokból az e-mailekből, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott idén érettségizőktől. Sokan ráadásul attól tartanak, hogy ha április végén megfertőződnek az iskolában, éppen az írásbeli érettségire betegednek le vagy kerülnek karanténba, ez pedig még nehezebbé teszi a helyzetüket. Pedig egyébként sincs könnyű dolguk. Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll - a végzős évfolyam tavaly március óta 148 napot töltött otthon, és még nincs vége a digitális oktatásnak.

"Én úgy gondolom, hogy ha visszamennénk április 19-én, nem lenne jobb, mert ha esetleg elkapom a vírust, és a karanténidőszakom beleesne az érettségi időpontjába, akkor mehetek októberben egy idegen helyre vizsgázni" - írta egy olvasónk. A hozzánk érkező kommentek és üzenetek alapján nemcsak a diákok maradnának otthon, sok szülő is úgy gondolja, hogy április 19-én nem engedné vissza gyermekét az iskolába.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna