"Halasszák el az április 19-re tervezett kötelező jelenléti oktatás bevezetését!"

"Nem megyünk suliba április 19-től" szervez Facebook-eseményt az ADOM a központi iskolanyitások ellen. A kezdeményezők szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes.

  • Csik Veronika

Az ADOM Diákmozgalom azt kéri a kormánytól,

ne vezessenek be kötelező jelenléti oktatást április 19-étől, és a középiskolákban továbbra is maradjon az online oktatás, amíg a tanárok teljes immunitása ki nem alakul.

Továbbá kérik, hogy a szülőknek ne legyen kötelező általános iskolás gyermeküket iskolába küldeni, valamint a védettséget nem élvező tanárok választhassanak online tanítási formát, ne kötelezhessék őket egészségük veszélyeztetésére. Végül kérik, hogy azt is, hogy a kormány nyújtson további segítséget a tanárok számára az online oktatáshoz.

A diákmozgalom által, április 19-re (a tervezett iskolanyitások napjára) szervezett Facebook-esemény szerint nem szabad elhamarkodott lépést tenni, amennyiben viszont a kormány mégis bevezeti a kötelező jelenléti oktatást április 19-től, akkor arra kérnek minden középiskolást, hogy ne menjen iskolába, a tanárokat pedig arra, hogy online folytassák a tanítást.

Sokan egyetértenek

Bár a fenti esemény még csak nemrég indult, a diákok, szülők és tanárok korábbi visszajelzései alapján sokan egyetértenek a kezdeményezéssel.  Nincs értelme az érettségi előtt két hétre visszaengedni a középiskolákba a végzősöket – ez derül ki azokból az e-mailekből, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott idén érettségizőktől. Sokan ráadásul attól tartanak, hogy ha április végén megfertőződnek az iskolában, éppen az írásbeli érettségire betegednek le vagy kerülnek karanténba, ez pedig még nehezebbé teszi a helyzetüket. Pedig egyébként sincs könnyű dolguk. Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll - a végzős évfolyam tavaly március óta 148 napot töltött otthon, és még nincs vége a digitális oktatásnak.

"Én úgy gondolom, hogy ha visszamennénk április 19-én, nem lenne jobb, mert ha esetleg elkapom a vírust, és a karanténidőszakom beleesne az érettségi időpontjába, akkor mehetek októberben egy idegen helyre vizsgázni" - írta egy olvasónk. A hozzánk érkező kommentek és üzenetek alapján nemcsak a diákok maradnának otthon, sok szülő is úgy gondolja, hogy április 19-én nem engedné vissza gyermekét az iskolába.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.