A jelenlegi tervek szerint április 19-től az általános iskoláktól a középiskolákig mindenhol elindulhat a személyes oktatás. Az érettségik előtt két héttel azonban sokakban felmerül a kérdés, mennyire lehet biztonságosan visszaengedni a diákokat egy olyan közösségbe, ahol csak a tanárok lesznek beoltva. Szavazzatok, szerintetek mi lenne a legjobb döntés.
A szombaton megjelent új kormányrendelet szerint április 19-től a köznevelési intézményekben – az általános iskoláktól a középiskolákig mindenhol, viszont az óvodák kivételével – és a szakképző intézményekben ismét elindulhat a személyes oktatás.
A nyitásig azonban még el kell érni legalább 2,5 millió beoltottat, ezen belül legalább 80 ezer pedagógust is be kell még oltani. Ha minden jól megy, erre április 10-ig kerül sor. A héten kezdik beoltani azokat az óvodai, általános iskolai és gimnáziumi pedagógusokat, akik március 24-ig már regisztráltak. Az oltásuk a tervek szerint április 1-jén (csütörtökön), 2-án (pénteken) és 3-án (szombaton) történik meg, azokat pedig, akik ma éjfélig regisztrálnak, a húsvéti ünnepek után oltják majd.
A nyitással kapcsolatban azonban nagyon sok kérdés merült fel, például, hogy mennyire veszélyes a nyitás, ha a tanárok ugyan oltva lesznek, a diákok ugyanúgy megfertőzhetik egymást. Illetve az is kérdés, hogy az érettségik előtt két héttel mennyire lehet a több hónapja tartó távoktatásból az utolsó hajrára hatékonyan személyes oktatásra átállni. Sőt az is sokakban felmerült, mekkora a kockázata annak, hogy ebben a két hétben pont azok fertőzik majd meg egymást, akik május elején vizsgáznak. Bár konkrét válaszok még nincsenek sok oktatási szervezet dolgozik a kérdések megválaszolásán, amik egyenlőre csak gyűlnek - kíváncsiak vagyunk, ti mit gondoltok.
Továbbra sem egyszerű érettségizőnek lenni, főleg nem idén
Az elmúlt év komoly mentális terhelést jelentett a diákoknak, és „jelentős tudásbeli hiányosságok is mutatkozhatnak az idén érettségiző évfolyamnál” - írja a neves magyarországi középiskolák vezetőit tömörítő Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma. Fel is ajánljuk munkájukat és együtt-gondolkodásukat abban, hogy kidolgozzanak egy részletes tervet a 2021-es érettségi a méltányos kompenzálásra.
| Idén érettségiztek? Mondjátok el, mit gondoltok! |
A hónapok óta tartó távoktatás alatt sok végzős vesztette el az összes lelkesedését, motivációját. Sokan érzik reménytelennek a felkészülést a vizsgákra - még akkor is, ha a tervek szerint április 19-én (az oktatásban dolgozókkal együtt 2,5 millió beoltott után) kinyithatnak az iskolák. Ha ti is idén érettségiztek, írjátok meg nekünk Facebookon vagy e-mailben (az [email protected] címre) mennyire érzitek biztosnak a felkészülést, visszamennétek-e két hétre az iskolába az érettégi előtt, mennyire volt hatékony az elmúlt hónapok felkészülése. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
