Nyolcezren jelentkeztek jogi alap-, osztatlan és mesterszakokra a 2021-es felvételin, ezzel kilencéves rekord dőlt meg – derül ki a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatokból. A felvételizők száma a terület legnépszerűbb szakján, az ötéves jogászképzésen is megugrott. Nem véletlenül: a kormány tavaly lazított a felvételi feltételeken, a vidéki jogi karokon a korábbinál jóval könnyebb állami ösztöndíjas helyet szerezni.
5397 jelentkezővel a jogászképzés a 2021-es egyetemi-főiskolai felvételi negyedik legnépszerűbb szakja, csak a gazdálkodási és menedzsmentet, a kereskedelem és marketinget, valamint a pszichológiát jelölték meg többen a jelentkezési lapon – derül ki a 2021-es jelentkezési statisztikákból, amelyeket csütörtökön hozott nyilvánosságra az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 878 jelentkező több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, akkor ugyanis alig több mint 91 ezren felvételiztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára: húsz éve nem volt olyan alacsony a továbbtanulók száma, mint tavaly.
Jogászképzés: több ezren próbálkoznak idén
Igaz, az ötéves jogászképzésen 2020-ban sem esett vissza a jelentkezők száma, akkor 5128-an próbálkoztak, ám az azt megelőző években 3000-4000 között stagnált a számuk. A kormány 2012-ben ugyanis szigorított a jogászképzés finanszírozásán – bár az egyetemek meghirdethettek államilag finanszírozott helyeket, de a ponthatárokat a felsőoktatást akkor irányító Emberi Erőforrások Minisztériuma határozta meg, központilag. A leendő jogászoknak 2013-ban legalább 465 pontot kellett összegyűjteniük a maximális 500-ból, aki ennél kevesebb pontot szerzett, csak fizetős formában kezdhette el a képzést. Ez persze keveseknek ment, 465 ponthoz ugyanis kitűnő középiskolai és érettségi bizonyítvány, emelt szintű érettségi, nyelvvizsga is kell.
A jogászképzés előzetes ponthatárán aztán időről időre változtattak: 2015-ben már „csak” 460, 2019-ben pedig 440 volt a támogatott hallgatói hely ponthatára. A 2020-as felvételi szezon kezdete előtt jelentette be az innovációs tárca, hogy „a megfelelő hallgatói létszám és eloszlás érdekében” 440-ről 350-re csökkentik a minimumponthatárt (a végleges ponthatárok a jelentkezők száma és pontszáma miatt ennél persze jóval magasabbak lettek, 365 és 472 között mozogtak). Ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.
Ez utóbbival rosszul jártak azok, akik a legtöbb felvételizőt vonzó, jellemzően budapesti jogi karokra jelentkeztek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán például az új szabály miatt a korábbi 140-340 helyett mindössze 81 elsőéves kezdhette meg tandíjmentes formában a tanulmányait 2020-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egy év alatt 200-ról 87-re csökkent a számuk.
A vidéki jogi karokon ezzel párhuzamosan többszörösére nőtt az állami ösztöndíjasok száma – és alighanem ez volt a legfőbb cél, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2019 végén ugyanis arról beszélt, a visszajelzések szerint az ország több pontján komoly jogászhiány kezd kialakulni. Miskolcon 2019-ben csak 17-en, egy évvel később már 102-en szereztek támogatott helyet, a Szegedi Tudományegyetemen ugyanebben az időszakban 45-ről 88-ra, a Debreceni Egyetemen 48-ről 102-re, a győri egyetemen 17-ről 96-ra ugrott a számuk.
A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
