Tarolnak a gazdálkodástudományi képzések az idei felvételiben is

A legfrissebb felvételi statisztikák szerint a 2021 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre összesen 101 844-en jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ez a szám hogyan oszlik el a különböző képzési területek között.

  • Eduline

Talán nem meglepő, de a 2021-es felvételin is a gazdálkodástudományi képzéseket jelölték meg a legtöbben – több mint 29 ezren választottak szakot ilyen területen. A második legnépszerűbb képzési terület a bölcsészettudomány, bár a jelentkezők száma itt már több mint tízezerrel kevesebb – mindössze 17 593. A top háromban vannak a műszaki képzések is, 13 986 jelentkezővel.

Mutatjuk a toplistát és a pontos jelentkezőszámokat:

  1. gazdálkodástudományok (29361) 
  2. bölcsészettudomány (17593)
  3. műszaki (13986) 
  4. pedagógusképzések (13110) 
  5. társadalomtudomány (11870)
  6. orvos- és egészségtudomány (10890)
  7. informatika (10864) 
  8. jogi (8000)
  9. agrár (6438)
  10. művészet (6318) 
  11. természettudomány (4355)
  12. államtudományi (4246) 
  13. sporttudomány (3869)
  14. művészetközvetítés (815) 

Érdekesség, hogy a tavalyi számokhoz képest az informatika két helyet esett vissza a listában. Ami az elsőhelyes jelentkezéseket illeti, a legtöbben a gazdaságtudományi képzéseket (22408) választanák, de a bölcsészettudomány (12072) és a műszaki terület (10588) is népszerű.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik a tíz legnépszerűbb szak a 2021-es felvételin, akkor itt megnézhetitek. A legnépszerűbb egyetemek listáját pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.