Újabb diák kezdett aláírásgyűjtésbe az idei érettségikkel kapcsolatban

Ez a petíció kivételesen nem a vizsgák eltörléséről szól, hanem arról, milyen feltételek mellett lehetne ezeket megvalósítani.

  • Tóth Alexandra

Tisztelt Operatív Törzs,

az érettségi vizsga egy diák életében az egyik legfontosabb. Mivel én, a petíció kezdeményezője is érettségire készülő diák vagyok, nagyon fontos számomra az, hogy egyszerre legyen kiszámítható az érettségi vizsga menete, és legyen biztosítva a megfelelő védőfelszerelés. Nagyon kevesen teszik meg ezt a fontos vizsgát kétszer, így mindenkinek érdeke, hogy a vizsgázók a lehető legnagyobb nyugalomban és legkiszámíthatóbb felkészülési idővel tudjanak készülni a vizsgákra

- így kezdődik annak az érettségi előtt álló diáknak a petíciója, aki a néhány nappal ezelőtti aláírásgyűjtőkkel ellentétben nem az érettségik eltörlése mellett kampányol, hanem javaslatokat tesz arra, hogyan lehetne a jelenlegi helyzetben is megtartani az összes (írásbeli és szóbeli) vizsgát.

A petíció indítója szerint a vizsgák hagyományos megrendezése járványügyi veszélyeket von magával, amelyeket a következőkkel lehetne minimalizálni:

- írja, majd hozzáteszi: ezek a pontok a WHO ajánlása alapján készültek, és ezek azok a lépések, amelyek elvárhatóak lennének, ahhoz, hogy biztonságban megtarthassák a vizsgákat.

Az aláírásgyűjtést kezdeményező diák arra is kitér, nem javasolja sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgák eltörlését. "Ez a két vizsga kiegészíti egymást, amennyiben csak az egyiket vagy a másikat tartjuk meg, az negatívan hat a felvételi pontszámokra". Szerinte mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a lehető legtöbb esélye legyen a sikeres felvételire.

A teljes petíciót itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.