Arról már többször is írtunk, hogy alapképzésre és osztatlan mesterképzésre is csak akkor juthattok be, ha van legalább egy emelt szintű érettségi vizsgátok vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleveletek. De mi történik akkor, ha nem éritek el az emelt szintű érettségin a 45 százalékot?
Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek és bekerülhettek egyetemre is, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin. Ez a százalék ugyanis a többletpontok szempontjából fontos, hiszen minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy 50 többletpontot kapjatok, a felvételitek sikerét alapvetően nem befolyásolja. Viszont azt sem szabad elfelejtenetek, hogy ez az 50 pont sem jár minden esetben, ugyanis a 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat.
Azt, hogy mely szakon milyen tárgyakból számítható érettségi pont, vagyis melyek a kötelező vagy választható tárgyak, ebben a táblázatban nézhetitek meg, arról pedig, hogy hogyan érdemes számítani a pontokat, itt olvashattok.
A 45 százalékon kívül arról sem szabad megfeledkeznetek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgátok is csak akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot elértetek. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve, ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
A további százalékok és érdemjegyek a következőek:
| Emelet szintű érettségi | |
| 60-100% | jeles (5) |
| 47-59% | jó (4) |
| 33-46% | közepes (3) |
| 25-32% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
