Felvételi 2021: melyik tárgyak év végi jegyei számítanak bele a tanulmányi pontokba?

Nézzük, miből áll össze a középiskolai eredményekért kapható 100 pont.

  • Tóth Alexandra

A felvételin a középiskolai eredmények közül az öt fő tárgyból, azaz magyar nyelv és irodalomból (évenként a két osztályzat átlagából), történelemből, matematikából, idegen nyelvből és valamelyik természettudományos tantárgyból számolják ki a tanulmányi pontok egy részét. Arról, hogy pontosan mi számít természettudományos tárgynak, itt írtunk korábban.

A pontszámításkor a fenti tantárgyak utolsó két tanult év végi érdemjegyeit adják össze és ezeket duplázzák – így maximum 100 pontot szerezhettek.

Fontos, hogy a tanulmányi pontokba csak a középiskolai tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei. A 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás-nevelés szakaszában (azaz 5-8. évfolyamon) megszerzett eredmények, a szakmunkásképzésben megszerzett bizonyítványokban található osztályzatok, valamint a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezők érettségit követő 13-14. évfolyamon megszerzett eredményei viszont nem.

A tanulmányi pontok másik részét - szintén 100 pontot - az érettségi eredmények fognak kiadni. Azt, hogy hogy pontosan hány százalékkal és milyen osztályzatot kaphattok közép- és emelt szinten, itt nézhetitek meg. A fő tantárgyak írásbeli és szóbeli vizsgarészein kapható ponttokról pedig itt olvashattok részletesebben. Ha pedig kiszámolnátok, jelenleg hány ponttal álltok a felvételiben, vagy milyen érettségi átlag kell ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre, akkor itt számolhatjátok ki a pontjaitokat.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.