Nem minden felvételiző kaphat pluszpontot a résznyelvvizsgáért

Ezt a szabályt érdemes észben tartanotok.

  • Eduline

Részvizsga esetén csak abban az esetben jár a nyelvtudásért többletpont, ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) jelentkező szakvéleménnyel tudja igazolni, hogy nem tud komplex nyelvvizsgát letenni - olvasható a Felvin.  

Ilyenkor a B2-es (középfokú) szóbeli vagy írásbeli államilag elismert nyelvvizsgáért ugyanúgy 28 többletpont, a C1-es (felsőfokú) szóbeli vagy írásbeli államilag elismert bizonyítványért pedig 40 pluszpont járhat, mint a komplex vizsgáért.

Mit érdemes még tudni a részvizsgákról?

Ha különböző típusú szóbelit és írásbelit tesztek - azaz az egyik egynyelvű, a másik pedig kétnyelvű -, de ugyanabból a nyelvből és ugyanazon a szinten, akkor az egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek minősül.

A különböző szinten tett egy- és kétnyelvű részvizsgák egyesítésére a következő szabály vonatkozik: komplex nyelvvizsgaként mindig az alacsonyabb szintű vehető figyelembe. Tehát, ha ugyanabból a nyelvből van egy középfokú szóbelitek és egy felsőfokú írásbelitek, az középfokú komplex nyelvvizsgaként vehető figyelembe.

Azt, hogy miért kaphattok még többletpontot, itt nézhetitek meg. A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.