Nem minden felvételiző kaphat pluszpontot a résznyelvvizsgáért

Ezt a szabályt érdemes észben tartanotok.

  • Eduline

Részvizsga esetén csak abban az esetben jár a nyelvtudásért többletpont, ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) jelentkező szakvéleménnyel tudja igazolni, hogy nem tud komplex nyelvvizsgát letenni - olvasható a Felvin.  

Ilyenkor a B2-es (középfokú) szóbeli vagy írásbeli államilag elismert nyelvvizsgáért ugyanúgy 28 többletpont, a C1-es (felsőfokú) szóbeli vagy írásbeli államilag elismert bizonyítványért pedig 40 pluszpont járhat, mint a komplex vizsgáért.

Mit érdemes még tudni a részvizsgákról?

Ha különböző típusú szóbelit és írásbelit tesztek - azaz az egyik egynyelvű, a másik pedig kétnyelvű -, de ugyanabból a nyelvből és ugyanazon a szinten, akkor az egynyelvű komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek minősül.

A különböző szinten tett egy- és kétnyelvű részvizsgák egyesítésére a következő szabály vonatkozik: komplex nyelvvizsgaként mindig az alacsonyabb szintű vehető figyelembe. Tehát, ha ugyanabból a nyelvből van egy középfokú szóbelitek és egy felsőfokú írásbelitek, az középfokú komplex nyelvvizsgaként vehető figyelembe.

Azt, hogy miért kaphattok még többletpontot, itt nézhetitek meg. A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.