Pontozás az érettségin: így értékelnek a fő tárgyak írásbeli és szóbeli vizsgáin

Hamarosan kezdődik a tavaszi érettségi szezon, ezért megnéztük, hány pontot szerezhettek összesen a magyar, a matek, a töri, valamint az idegen nyelvi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgarészein. Azt is mutatjuk, mennyiben tér el a pontszámítás közép-, illetve emelt szinten.

  • Eduline

A következő táblázatban a középszintű érettségi vizsgák maximális pontszámait találjátok, vizsgarészekre osztva. 

Középszintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
Magyar nyelv és irodalomSzövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: 50 pontMűértelmező szövegalkotás: 40 pont. Helyesírás, íráskép: 8+2 pontÖsszesen 50 pont (magyar nyelvi tétel kifejtése: 10 pont, irodalmi tétel kifejtése 25 pont, felelet nyelvi minősége: 15 pont)
MatematikaI. rész: 30 pontII. rész: 7050 pont (csak akkor kell szóbelizni, ha nem sikerül elérni az írásbelin a 25 százalékot)
TörténelemRövid feladatok: 50 pontEsszék: 50 pont50 pont
Idegen nyelvOlvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 pontHallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont33 pont

Ebben a táblázatban pedig megnézhetitek az emelt szintű érettségik pontjait.

Emelt szintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
Magyar nyelv és irodalomSzövegértési és nyelvi-műveltségi feladatsor: 40 pontMűértelmező és reflektáló szövegalkotás: 50 pont. Helyesírás, íráskép: 8+2 pontÖsszesen 50 pont (magyar nyelvi tétel kifejtése: 10 pont, irodalmi tétel kifejtése 25 pont, felelet nyelvi minősége: 15 pont)
MatematikaI. rész: 51 pontII. rész: 6435 pont
TörténelemRövid feladatok: 50 pontEsszék: 50 pont50 pont
Idegen nyelvOlvasott szöveg értése: 30 pont; nyelvhelyesség: 30 pontHallott szöveg értése: 30 pont; íráskészség: 30 pont30 pont

Az érettségi vizsgán az írásbelin és a szóbelin kaptott pontokat összeadják és ebből határozzák meg a százalékos eredményeteket. Azt, hogy pontosan hány százalékkal és milyen osztályzatot kaphattok közép- és emelt szinten, itt nézhetitek meg.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.