Felvételi 2021: kérdések, amelyekre mindenkinek válaszolnia kell a jelentkezés előtt

Ha idén felvételizek, akkor nem árt a végleges jelentkezési előtt válaszolni a legfontosabb kérdésekre: mennyi volt a ponthatár, mennyi lesz a tandíj, és tudjátok-e. miből kell érettségizni? Összeszedtük azokat, amelyekre mindenképp válaszolnotok kell, mielőtt beadjátok a jelentkezéseteket.

  • Eduline

Tudjátok, mit fogtok tanulni?

Utánanéztetek a szak kiválasztása előtt, pontosan milyen tantárgyai vannak annak a hallgatónak, aki szociológiát, turizmust-vendéglátást, kommunikációt, közösségszervezést vagy éppen biomérnöki tanulmányokat folytat? És azt tudjátok, hogy a kinézett szak diplomájával hol helyezkedhettek el? A nagy döntés előtt ezeket az információkat érdemes beszerezni, hogy ne az első félév közepén ébredjetek rá arra: egészen más a képzés, mint amire számítottatok.

Számoltatok?

A családi költségvetést meg kell tervezni – akkor is, ha állami ösztöndíjasként tanulnátok tovább, de nem a saját városotokban. Előre tudni kell, mennyibe kerül a kollégium vagy az albérlet, az utazás, a helyi közlekedés, így a szüleitek időben kalkulálni tudnak a kiadásokkal. Számolgatásra akkor még nagyobb szükség van, ha önköltséges szakot is megjelöltök a jelentkezési lapon. Annak is érdemes utánanézni, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthattok, vagy hogyan működik a diákhitel.

Miből kell érettségizni?

Megnéztétek, hogy a kiválasztott szakokon miből kérnek emelt szintű érettségit? Mivel az érettségi vizsgákra is február 15-ig kell jelentkezni, ezekkel a szabályokkal tisztában kell lennetek. Itt van a táblázat, amelyből megszerezhetitek a legfontosabb infókat.

Az utolsó napokra hagyjátok a jelentkezést?

Ne tegyétek – bár minden évben van felvételiző, aki a jelentkezési határidő előtt egy-két órával regisztrál az e-felvételi felületére, és (szó szerint) az utolsó percben véglegesíti a jelentkezését, ez nem jó taktika. Hagyjatok magatoknak időt az online jelentkezésre: rengeteg oldalt kell kitölteni.

Minden adatot ellenőriztetek?

Alapszabály: mielőtt véglegesítitek a jelentkezést, minden személyes és tanulmányi adatot, megjelölt szakot ellenőrizzetek le. Bizonyosodjatok meg arról, hogy a képzéseknél a megfelelő nyelvet, képzési helyszínt, finanszírozási formát jelöltétek meg. Feltöltöttétek az összes – már meglévő – dokumentumot?

Hitelesítés?

És persze ne feledkezzetek meg a hitelesítésről sem, amelynek a határideje február 20-a. Ezt az Ügyfélkapun keresztül vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190) tehetitek meg.

A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.