Keresztféléves felvételi: mikor nem indul el egy meghirdetett szak?

Pontosan egy hét múlva kihirdetik a keresztféléves felvételi ponthatárait, és kiderül, hogy melyik felsőoktatási intézményben kezdhetitek meg a tanulmányaitokat februártól. Néha azonban előfordulhat, hogy keresztülhúzzák a számításaitokat és nem indítanak el egy adott szakot. Mutatjuk, hogy ennek mi lehet az oka.

  • Tóth Alexandra

Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, várhatóan január 25-én hirdetik ki a keresztféléves ponthatárokat, a háttérben pedig már zajlik a beküldött dokumentumok, módosító kérelmek feldolgozása. A ponthatárhúzást követően hivatalos értesítést - úgynevezett besorolási döntést - is kaptok majd arról, hogy melyik képzésre vettek fel titeket. Erről itt írtunk részletesebben.

Fontos, hogy ponthatár alatti felvételi összpontszámmal sajnos nem vehetnek fel titeket. Abban az esetben viszont mindenképpen fel kell venni benneteket, ha elértétek a ponthatárt, kivéve, ha a jelentkezési sorrendben előrébb megjelölt helyre már felvételt nyertetek, vagy ha a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el. 

Mikor nem indul el egy szak?

Erre akkor kerülhet sor, ha a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb a jelentkező.

Hol tudjátok megnézni, mennyi a minimum?

A Felvin, a meghirdetett szakok mellett mindenhol van egy olyan oszlop, ahol a "kapacitást" nézhetitek meg - például: 20 < 100. Ha a megjelölt számnál kevesebben jelentkeztek, vagy kevesebben érték el a ponthatárt, akkor az intézmény dönthet úgy, hogy nem indítja el a szakot.

A 2021-es keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.