Fontos felvételi határidő közeleg - az egész jelentkezés sikere is múlhat rajta

Pár napja maradt a keresztféléves felvételi időszakban jelentkezőknek arra, hogy rendbe tegyék a jelentkezésüket, pótolják, ami kimaradt.

  • Eduline

Január 11-ig van idejük azoknak a felvételizőknek hozzányúlni a jelentkezükhöz, akik februárban kezdik az egyetemet. Eddig a határidőig lehet ugyanis a jelentkezési határidő után megszerzett dokumentumokat, papírokat pótolni. Mit tölthettek fel a rendszerbe most?

Például a pluszpontokat érő nyelvvizsga-bizonyítványotokat, az időközben megszerzett diplomátokat és egyéb, eddig rendelkezésre nem álló dokumentumokat. A hiánypótlási felszólítást az éve legelején a legtöbb jelentkező már megkapta, azonban nem mindenkinek küldenek automatikusan ilyen üzenetet, ugyanis a többletpontokat jelentő papírokat nektek kell észben tartani. Az is nagyon fontos, hogy az egyetem által kért dokumentumok esetében az intézmény küld hiánypótlásra felhívást, így ha mesterképzésre jelentkeztetek és lemaradt valamilyen dokumentum, akkor azt nem a jelentkezési felületen tüntetik fel - így ezt is külön ellenőrizzétek, mielőtt késő lenne.

Ha a hiányzó dolgokat legkésőbb a hiánypótlási felszólításban megadott határidőn belül (legkésőbb 2021. január 11-ig) nem pótoljátok, jelentkezéseteket rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján bírálják el, vagy szélsőséges esetben az eljárást meg is szüntethetik.

Ha a jelentkezés óta esetleg meggondoltátok magatokat, akkor egyszer a megjelölt egyetemek sorrendjén is változtathattok. Ezzel a lehetőséggel akkor érdemes élni, ha már nem arra az egyetemre szeretnétek bekerülni, amit első helyen jelöltetek. Akkor nem érdemes sorrendet változtatni, ha valahol nem sikerült pl. az alkalmassági vizsgátok: sikertelen alkalmassági vizsga esetén az adott szakra nem kerülhettek be, függetlenül attól, hogy hányadik helyen jelöltétek azt. Illetve akkor is felesleges sorrendet módosítani, ha meggondoltátok magatokat a jelentkezése benyújtása óta, és már egyáltalán nem szeretnétek valamelyik megjelölt képzésre bejutni. Ilyen egyszerűbb a jelentkezési hely visszavonását – kizárását – választani. Ez a lépés nem számít sorrendmódosításnak, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. 

Nagyon fontos, hogy a ha ezt a lépést választjátok, a törölt hely újbóli aktiválására, visszaállítására később nincs lehetőségetek, ez egy végleges döntés. Illetve a visszavont jelentkezés helyett sincs lehetőség új jelentkezési helyet jelölni, így csak átgondoltan kattintsatok.

A ponthatárokat az ügyintézési időszak után, január 25-én hirdetik majd ki. Addig is a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg. Mindeközben nagyban pörög a 2021-es általános felvételi eljárás is, erről itt találjátok a legfrissebb anyagainkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.