Érettségi 2021: nekik nem kell teljesíteniük az 50 óra közösségi szolgálatot

Az érettségi egyik fontos feltétele az ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, ugyanakkor néhány kivételes esetben mentesülhettek a követelmény alól.

  • Tóth Alexandra

A köznevelési törvény szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettséginek feltétele ötven óra közösségi szolgálat - írja az Oktatási Hivatal.

Előrehozott érettségi esetén

Azok, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, a középiskolai tanulmányaikat még nem fejezik be, így esetükben nem ez a vizsgaidőszak a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak. Tehát nekik az utolsó középiskolai évfolyam végéig kell teljesíteniük a közösségi szolgálatot.

További kivételek

Hasonló a helyzet akkor is, ha újra szeretnétek érettségizni, - vagyis, ha már van érettségi bizonyítványotok, de most újabb vizsgát tennétek, - ilyenkor rátok szintén nem vonatkozik ez a feltétel.

Illetve abban az esetben sem kell az érettségiig teljesítenetek az ötven óra közösségi szolgálatot, ha év végén megbuktatok. Aki ugyanis a 12. évfolyamos, rendes érettségi vizsgára jelentkezett, de év végén valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, nem végezte el a középiskolát, így csak előrehozott érettségi vizsgát tehet. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének viszont - mint már írtuk - nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.

A 2020/2021-es tanévben fogtok érettségizni, de még ne teljesítettétek a kötelező ötven órát? Vajon milyen lehetőségeitek vannak erre vírus idején? Erről itt írtunk korábban.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.