Érettségi 2021: nekik nem kell teljesíteniük az 50 óra közösségi szolgálatot

Az érettségi egyik fontos feltétele az ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, ugyanakkor néhány kivételes esetben mentesülhettek a követelmény alól.

  • Tóth Alexandra

A köznevelési törvény szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettséginek feltétele ötven óra közösségi szolgálat - írja az Oktatási Hivatal.

Előrehozott érettségi esetén

Azok, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, a középiskolai tanulmányaikat még nem fejezik be, így esetükben nem ez a vizsgaidőszak a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak. Tehát nekik az utolsó középiskolai évfolyam végéig kell teljesíteniük a közösségi szolgálatot.

További kivételek

Hasonló a helyzet akkor is, ha újra szeretnétek érettségizni, - vagyis, ha már van érettségi bizonyítványotok, de most újabb vizsgát tennétek, - ilyenkor rátok szintén nem vonatkozik ez a feltétel.

Illetve abban az esetben sem kell az érettségiig teljesítenetek az ötven óra közösségi szolgálatot, ha év végén megbuktatok. Aki ugyanis a 12. évfolyamos, rendes érettségi vizsgára jelentkezett, de év végén valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, nem végezte el a középiskolát, így csak előrehozott érettségi vizsgát tehet. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének viszont - mint már írtuk - nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.

A 2020/2021-es tanévben fogtok érettségizni, de még ne teljesítettétek a kötelező ötven órát? Vajon milyen lehetőségeitek vannak erre vírus idején? Erről itt írtunk korábban.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.