Pontszámítás és kreditelismerés - minden, amit a mesterképzéses felvételiről tudnotok kell

Ha mesterképzésre szeretnétek jelentkezni a keresztféléves felvételin, azt ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül, február 15-ig tehetitek meg, mint az alap- vagy osztatlan szakok esetén. Ugyanakkor van néhány szabály, ami eltér a két rendszer között.

  • Eduline

Máshogy számolják a pontokat 

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról a felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételeknek megfelelően, a felsőoktatási intézmény meghirdetett képzésenként saját hatáskörben dönt, a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján - olvasható a Felvin. Éppen ezért a pontos felvételi követelményekről és a rangsorolás módokról felsőoktatási intézményenként kell tájékozódnotok. 

Minden felsőoktatási intézménynél egységes azonban az, hogy: 

  • összesen maximum 100 pontot szerezhettek, amiből legalább 50 pontot kell elérnetek - ennél kevesebbel ugyanis sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdhetitek meg a mesteres tanulmányaitokat. 
  • a mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét a felsőoktatási intézményeknek külön-külön kell meghatározniuk. 
  • kötelező többletpontot adni az esélyegyenlőség alapján, azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért (jogcímenként külön-külön kell meghatározni a kapható többletpontokat). Az esélyegyenlőség jogcímen legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra vagytok jogosultak. 
  • az értékelés független attól, hogy mely felsőoktatási intézményben szereztétek a korábbi okleveleteket. 

A pontozásba álltalában beleszámít a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen az átlaga, a záróvizsga eredménye, esetleg a felvételi eredménye. De nézhetik akár a tantárgyi teljesítményt is, illetve mérvadó lehet a motivációs beszélgetés eredménye is. 

Az alapképzéses végzettség önmagában nem elég a felvételhez 

Ahhoz, hogy felvegyenek benneteket mesterre, teljesítenetek kell a bemeneti követelményeket, amelyeket ebben a táblázatban nézhettek meg.

Az előzményként elfogadott alapképzési szakok lehetnek: 

  • teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehetők, 
  • valamint meghatározott kreditek teljesítésével figyelembe vehetők (azaz nem teljes kreditértékkel beszámíthatók) - ezekről a felsőoktatási intézmény dönt. 

Amennyiben csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor felvehetnek titeket a képzésre, viszont a kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében meg kell szereznetek. Ha pedig egyáltalán nem ismerhetők el az alapképzésen megszerzett kreditjeitek a mesterképzéshez, akkor nem is kerülhettek be az adott szakra. Mivel a kreditelismerés teljesen a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért erről bővebben az adott egyetemnél vagy főiskolánál tudtok érdeklődni. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.